Az európai Kína-ellenes hullám szánalmas

„A német cégek szeretnének beruházni, de nem mernek. Mivel a német lakosság fele rosszabbul él mint tizenöt éve, a cégek félnek befektetni új termékek és szolgáltatások előállításába, mondván azokat úgysem vennék az emberek, tehát veszteséget könyvelne el a vállalat.

Beruházások helyett inkább ingatlanokat vásárolnak, ezzel viszont Berlinben felnyomják az ingatlanárakat és súlyosbítják az egyenlőtlenségeket. Azután pedig visszavásárolják a saját részvényeiket. A Volkswagen is ahelyett, hogy az elektromos autóiparba fektetne, inkább a saját részvényeit vásárolja vissza, mindeközben Kína elektromos autóban leköröz minket. De a németek továbbra is csak a rémes dízelautóikat gyártják és vásárolgatják tovább a saját részvényeiket, mert így megugrik a részvényeik értéke és az igazgatók bónuszai is, amelyek a részvényárfolyamokhoz vannak kötve.

(...)

A Kína-ellenes hullám Európában szánalmas. A kínaiak a saját dolgukkal foglalkoznak. Követik a saját érdekeiket. Ők türelmes befektetők, ami jó dolog. Nem azért jönnek, hogy gyorsan pénzt csináljanak, majd kivonuljanak. Ha megjelennek Kelet-Európában és az eurózóna olyan részeiben, mint Szlovénia, Szlovákia, Olaszország vagy Görögország, az azért van, mert Európában nincsenek beruházások. Ezért szeretnénk beruházási kötvényeket.

Vákuum van. A pénz pedig nem szereti a vákuumot, így most a kínaiak hozzák ide a pénzüket. Ez az európai döntéshozók hibája, akik hibát hibára halmoznak, az európai befektetéseket történelmi mélyponton tartják és miattuk maradnak a kínaiak, mint egyedüli beruházók.”