Okos üzenet a tengerentúlról

„Ami pedig a sugárzó hulladékokat illeti, különösen a nagy aktivitásúakat, azok eliminálására a technikai fejlődés adhat már akár egy évtizeden belül pozitív válaszokat.

Van még egy tényező, amely hátráltathatja az atomerőművek építését.

Mindenesetre az amerikai szakemberek, sőt a politikusok is, a jövőbe tekintenek. Nagy reményeket fűznek a negyedik generációs reaktorok elterjedéséhez, sőt ahhoz is, hogy nem is túl soká, már akár a század harmincas-negyvenes éveiben jó üzletet remélhetnek az alkalmazásuktól és az exportjuktól. Az amerikai kongresszusban mindkét párt – tehát az ellenzék is – nagy szavazattöbbséggel egyetértett a nukleáris energetikai innovációs és modernizációs törvénnyel.

Ettől a felfogástól nagyon is eltér a magyar helyzet. Emlékezhetünk, hogy a múlt század nyolcvanas éveiben a magyarországi ellenzék a hatalom megragadásához egy nagy műszaki létesítmény elleni harcot használt fel. »Kiváló« vízügyi szakértők – egyebek között zongoraművész, filmrendező, biológus, magát professzornak tituláló, de valójában csupán szerződéses előadó külföldi hazánkfia – vezették a harcot a nagymarosi vízlépcső ellen. Sikeresen. A mintegy 85 százalékban megépült művet lerombolták, és ezzel alaposan rontották a kapcsolatunkat az akkor még csehszlovák partnerországgal. A károk ma is hatnak. Nemcsak az eltékozolt dollártízmilliárdok miatt, hanem például a Duna vízszintje tavaly nyáron is szabályozhatatlanul csökkenhetett. És elmaradt egyebek mellett mintegy 440 megawattnyi villamos teljesítményből eredő hasznunk is. Ez megközelítőleg a még feljavítás előtti paksi reaktorunk teljesítménye.

Holott az ilyen kérdéseket semmiképpen sem politikai, hanem csakis szakmai megközelítéssel szabad kezelni. Legyen ez a közelítés aktuálisan akár kormányzati, akár ellenzéki.”