Botrány a rangadón: az egyik volt magyar kapitány leköpte a másik volt magyar kapitányt (VIDEÓ)
A mérkőzésen nemcsak a két csapat játékosa, de a vezetőedzők is összecsaptak.
Csaknem 400 tudóst, kiemelkedő fizikusokat várnak júliusban Szegedre a 7. Attosecond Science and Technology elnevezésű konferenciára – mondta az innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Palkovics László kiemelte: az esemény összefügg azzal, hogy az ELI-ALPS új lézerrendszerének köszönhetően új szakaszba lép Magyarországon az attoszekundumos lézerfizika.
Az attoszekundum – a másodperc milliárdod részének milliárdod része – alatt végbe menő természeti folyamatokat vizsgáló konferencián ott lesz, a párizsi École Polytechnique professzora is, aki tavaly fizikai Nobel-díjat kapott – jegyezte meg a miniszter.
Gérard Mourou nevéhez fűződik az atomerőművek hulladékának lényegesen gyorsabb lebontásához vezető eljárás ötlete. Mint a sajtótájékoztatón a francia tudós elmondta, ennek megvalósításában a szegedi ELI-ALPS lézerközpont kulcsszerepet játszhat.
Mint Palkovics László rámutatott, az atomhulladék klasszikus kezelése azt jelenti, hogy elássák egy olyan helyen, ahol nem jelent problémát a sugárzás, így azonban az atomhulladék több százezer évig „velünk van”. A professzor felvetése szerint viszont a nukleáris hulladék lebomlásának ideje az attoszekundumos lézer segítségével ezredrészére csökkenthető.
Ennek a felvetésnek a vizsgálatára indult el a közelmúltban egy magyar-francia-amerikai együttműködés a Szegedi Tudományegyetem vezetésével – tette hozzá a miniszter.
Mint Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke elmondta, az új szegedi lézernek, amelyet szerdán adnak át, fontos szerepe lesz a Mourou professzor ötletére épülő vizsgálatokban. Szabó Gábor egyébként korábban a Makronómnak azt nyilatkozta a szegedi központtal kapcsolatban, hogy a szegedi lézerközpont tanácsadótestületéből felálló két német és egy magyar kutató olyan információk alapján döntött, amelyek egy része nem is volt helytálló.
Gérard Mourou most közölte, hogy a kutatások az év végén indulhatnak el a szegedi lézerközpontban. A szakember szerint körülbelül 10-15 évet vesz majd igénybe a tervezés, a kutatás és a fejlesztés gyakorlati megvalósítása.
(MTI, Fotó: Rosta Tibor)