Kétszázzal száguldottunk bele a betonfalba

„A főcím pedig az, hogy A tornádó oldalszele, de a könyvet olvasva nekem úgy tűnt, hogy ez egy ironikus cím. Mit jelent ez a cím, és mi ennek a története?

2008 nyarán azt a szerencsétlen természeti hasonlatot találtam ki, hogy ha a világban tornádó dúl, attól mi sem lehetünk mentesek, természetesen ha ott vihar van, az ezt a gazdaságot is eléri, de remélhetőleg csak az oldalszele. Ebben a nagyon plauzibilis hasonlatban két hiba súlyos volt:

– egyrészt, mint utólag kiderült, a tornádónak nincs oldalszele, tehát az egész hasonlat egy sült marhaság volt;
– a másik pedig hogy a világgazdasági viharnak nagyon nem csak az oldalszele érte el Magyarországot.

Sajnos, miután én a saját hasonlatomba halálosan beleszerettem, minden cikkemben, beszédemben benne volt, hogy igen, ismerjük a helyzetet, tudjuk, hogy válság van, és ha a világban válság van, akkor itt is válság van, de tudjuk kezelni, és ez a válság nem olyan erős, hiszen remélhetőleg csak a tornádó oldalszele ér el bennünket. Egyik kollégámmal, Nagy Mártonnal 2008 elején még egy Közgazdasági Szemle-tanulmányt is írtunk a válság első szakaszáról.

Ezt mondani kettő nappal azelőtt, hogy az ország összes pénzpiaca megállt, és nemhogy elérte Magyarországot a válság, hanem olyan erővel csap pofon 2008 őszén, hogy majdnem belerokkant, olyan szakmai nonszensz, hogy utólag én is csodálkozva nézek magamra.

Mindenesetre rajtam ragadt, hogy Király Júlia volt az, aki mikor majdnem összeomlott az ország, azt mondta, hogy csak a tornádó oldalszele ér ide. Igen, a cím erősen  önironikus.