A GDP évi nettó 3 százalékát kitevő EU-transzferekről úgyszólván szó sem esik; a program a kedvező gazdasági adatokat lényegében csak a gazdaságpolitika sikerének tekinti.
„Április végén – amint arról a G7 is beszámolt – a magyar kormány benyújtotta az EU-nak a 2019-23-ra vonatkozó konvergencia programját. Ez egy igen ambiciózus, mondhatni rendkívül optimistának tűnő program, ami azért problematikus, mert azt a látszatot kelti, hogy már sikerült megteremteni a tartósan gyors magyar növekedés gazdaságpolitikai előfeltételeit. Holott ennek még a koncepcionális előfeltételei is nagyon kérdésesek.
(...)
A politikai tabuk azonban már a diagnózist is torzítják. Például már a konvergencia program első mondata is vitatható. Eszerint ugyanis: »A 2010-ben kezdődött gazdasági stabilizáció 2013-ra megteremtette a lehetőségét egy olyan növekedési fordulatnak, amellyel Magyarország Kormánya létrehozta a fenntartható növekedés eléréséhez szükséges szilárd alapokat.« A válságot követő érdemi stabilizáció azonban valójában már korábban, 2009-ben, a Bajnai-kormány időszakában elkezdődött, sőt 2011-ben (például a magánnyugdíjpénztári vagyon jelentős részének államosításával és felélésével) kifejezetten destabilizációs folyamat zajlott le, az államháztartási hiány még érezhetően emelkedett is, az előző évi 4,6 százalékról 5,5 százalékra.
Az viszont igaz, hogy ezt követően sor került a deficit tartós csökkentésére, s a túlzottdeficit-eljárás 2013-ban meg is szűnt Magyarország ellen. A fordulat fő oka azonban az volt, hogy a 3 százalék feletti hiány fennmaradása, s ezzel a túlzottdeficit-eljárás folytatódása megakadályozta volna az EU-támogatásokhoz való hozzáférést. A növekedési és egyensúlyi folyamatok azóta bekövetkezett, kétségtelenül jelentős javulása kapcsán viszont a GDP évi nettó 3 százalékát kitevő EU-transzferekről úgyszólván szó sem esik; a program a kedvező gazdasági adatokat lényegében csak a gazdaságpolitika sikerének tekinti.”
A gáztárolók töltöttsége 2026-ban újra kulcskérdéssé vált Európában. A G7 arra figyelmeztet: ha a közel-keleti feszültségek tartósan fennmaradnak, a kontinens könnyen feszes készletszintekkel fordulhat rá a télre.
Japán, az Egyesült Államok, Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Kanada összetartanak.
Hatalmas üzletet kötött a Mol: piacvezető lesz Szerbiában, a most megkötött előzetes megállapodás szerint.
Az oktatáspolitikai adatok alapján a tankötelezettség korhatárának csökkentése nem rontotta a középfokú képesítések megszerzésének esélyét.
Elutasították, hogy a befagyasztott orosz állami eszközökből finanszíroznák Ukrajnát.
Az EU és a G7 országai új szankciót fontolgatnak.
A „Lex Orbánként” elhíresült javaslat sokak szerint nem felel meg az európai jogállami normáknak. A Fidesz frakcióvezetője a Mandiner kérdésére elmondta, ezzel szembesíteni kell az európai fórumokat.
A 2026/2027. tanév rendje több változást is tartalmaz a korábbi évekhez képest.
