Ha egy ország gyorsan és nagymértékben nyitja meg kapuit a külföldi tőkebeáramlás előtt, akkor növeli az esélyét, hogy pénzügyi válságba kerül, ráadásul a pénzügyi válság is súlyosabb lehet. A tőkebeáramlás nem csak tudást és technológiát hozó fejlesztőközpontok és gyárak formájában érkezhet, hanem az ingatlanszektorra zúduló nem termelő, ám annál kockázatosabb devizahitelek képében is. Erről szólt a Nemzetközi Valutaalap 2016-os elemzése, amely felveti a lehetőségét annak, hogy a neoliberalizmus biciklijét túltolták a világ országai. A kérdés tehát már csak az, hogy mennyire vagyunk nyitottak a bajra.
Mindezt úgy, hogy 2019-ben még 214 milliárd forintos tartalékot hagytak a főváros kasszájában, az iparűzési adóból pedig minden eddiginél több bevétel érkezik.
3,3 milliós fizetést és prémiumot akart Magyar Péter, de „sima” jogi munkát nem szívesen vállalt volna.
Ez pedig magával ránthatja az egész uniót.
Különösen veszélyeztetettek a 18–29 éves korosztály tagjai, akik gyakran túlzottan magabiztosak digitális jártasságukat illetően, de nem mindig ismerik fel a csalások jeleit.
Amennyiben a kormánytöbbség valóban el akarná sorvasztani a civil aktivitást és a kritikus hangokat, akkor eltörölné az 1 százalékos felajánlás intézményét.
Csányi Sándor erősítette meg a hírt.
Ismét kikapott a magyar válogatott.
A muszlim pártelnök lemondása megrendítheti Farage győzelemre készülő politikai terveit.
