Ha egy ország gyorsan és nagymértékben nyitja meg kapuit a külföldi tőkebeáramlás előtt, akkor növeli az esélyét, hogy pénzügyi válságba kerül, ráadásul a pénzügyi válság is súlyosabb lehet. A tőkebeáramlás nem csak tudást és technológiát hozó fejlesztőközpontok és gyárak formájában érkezhet, hanem az ingatlanszektorra zúduló nem termelő, ám annál kockázatosabb devizahitelek képében is. Erről szólt a Nemzetközi Valutaalap 2016-os elemzése, amely felveti a lehetőségét annak, hogy a neoliberalizmus biciklijét túltolták a világ országai. A kérdés tehát már csak az, hogy mennyire vagyunk nyitottak a bajra.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Mikor a sértett rájött, hogy csalóval beszél, már késő volt.
A Nemzetközi Valutaalap Magyarországnak jövőre 2,9 százalékos növekedést jósol, az Európai Uniónak átlagban 1,3 százalékot.
Amerikai, arab és európai cégek uralják az ukrán termőföldpiacot a háttérben bankokkal, tőkealapokkal, biztosítótársaságokkal és neves egyetemekkel. Az ukrán földpiac idén felszabadult a moratórium alól, vagyis már gazdasági társaságok is földtulajdonosok lehetnek.
Rendszerproblémáról tájékoztatott a K&H Bank.
Nem várt helyről jött nagy dicséret néhány tanács kíséretében.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
