A háztartások nettó vagyona 2014 és 2017 vége között jelentősen nőtt, miközben az áremelkedés ebben az időszakban 5 százalék körül alakult, a szektor nettó vagyona 44 százalékkal lett nagyobb. A vagyonnövekedésben elsősorban az ingatlanok értékének emelkedése játszotta a vezető szerepet – mondta Huszár Gábor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzője kedden a jegybank sajtótájékoztatóján.
Az MNB kedden mutatta be a Miből élünk? című, 2017-es háztartási vagyonfelmérés eredményeit.
Huszár Gábor elmondta: a felmérés adatai szerint a vagyonnövekedés lényegében minden háztartási csoportban jelentős volt, akár életkor, régió vagy a nettó vagyon nagysága szerinti bontásban vizsgálták azt.
A növekedés lényegesen nagyobb mértékű volt az átlagnál Közép-Magyarországon és az Alföldön, a 66-75 éves korosztályban, illetve a vagyon nagyságát tekintve a felső 10 százalékba tartozó háztartásoknál. A háztartások alsó 50 százalékának részesedése a teljes nettó vagyonból 2014-es felméréssel összehasonlítva lényegében változatlanul, 9 százalékon állt. Az egy háztartásra jutó nettó vagyon átlagos nagysága 27 millió forint, a medián érték (a közép érték) 12 millió forint volt 2017 végén – jelezte a jegybank szakértője.
(MTI)
Magyarország az elsők között kezdett aranyvásárlásba, az arany értéke pedig azóta a százszorosára nőtt, így stratégiai előnybe kerültünk.
Hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a lakosság medián vagyona Európában 2023 és 2024 között.
Mi lesz a jövője az aranynak?
A Tempóban most az MNB-ügy kerül terítékre. Ez valóban egy tiszás öngól lenne?
Az érmék előoldala a Föld és a világűr találkozását, illetve a Hunor által űzött Csodaszarvast a hagyománynak megfelelően, csillagképként jeleníti meg.
A frissen kibocsátott érmével fizetni nem lehet, alapvető célja inkább a ismeretterjesztés.
Hont András elemezte a helyzetet.
Csak ne veglenyezd a fideszeseket ha kibírod hellyeah crazy.
