Az áram-, gáz- és vízszolgáltatók arra törekednek, hogy hogyan lehetne olyan új termék(ek)et behozni, ami plusz bevételt teremt, az ügyfeleknek pedig jobb kiszolgálást és egy erősebb kapcsolatot jelent. Interjú.
„Iparágtól függetlenül manapság már nem találkozom olyan közép-vagy nagyvállalati vezetővel, akit nem érdekelne az automatizáció. A gyártóipar különösen elől jár a robotizációval. Itt jellemzően már a következő lépésről beszélgetünk, hogyan lehet mesterséges intelligenciával, prediktív analitikával előre látni, hogy mikor milyen alkatrészt kell cserélni. A logisztika szintén nagymértékben érintett az automatizációval. Ezen feladatok jelen vannak a szállító cégeknél, a postáknál, a kereskedelmi vállalatoknál. Nem mindegy, hogy például mennyi idő alatt tudják érkeztetni a termékeket és hogyan tárolják őket, hány ember kell az optimális berakodáshoz. Ez is egy olyan terület, ahol a szenzorok, a beolvasók egy integrált rendszerhez kapcsolódnak, ami nagymértékben támogatja a hatékonyságnövelést.
Számomra, meglepetésként az egyik leginnovatívabb és az automatizációban mostanában legtöbbet gondolkozó szegmens a közszolgáltatók.
Az áram-, gáz- és vízszolgáltatók arra törekednek, hogy hogyan lehetne olyan új termék(ek)et behozni, ami plusz bevételt teremt, az ügyfeleknek pedig jobb kiszolgálást és egy erősebb kapcsolatot jelent. Például az olyan ügyfél, aki egy nagy áramfogyasztású családi házban lakik, automatikusan kapjon egy valóban testre szabott ajánlatot napelemre, mellé hitelajánlattal, kiszámolva, hogy mennyi idő alatt térül meg a beruházás.”
„Az utolsó nyár nem is holokauszt- vagy hadtörténet, hanem a mindennapok tapasztalattörténete” – mondja új könyvéről Ablonczy Balázs. Leimeiszter Barnabás recenziója.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
