Konnektográfia

„A hagyományos geopolitikában az országok úgy nyilatkoznak, hogy bővülni akarnak, hódítani akarnak. Tekintettel egy olyan világra, ahol a városok nagy döntéseket hoznak és ők formálják a nemzeti politikát, nem akarunk területeket csupán a terület kedvéért, sokkal inkább összekapcsoltságot szeretnénk, hogy ösztönözzük a gazdasági helyzetünket, pénzt szerezzünk, oktatást fejlesszünk, lehetőségeket teremtsünk, és így tovább. (...)

Hány háborúról vagy nemzetközi konfliktusról tudunk ma a világban? Mindössze néhányról, és ezek az ellentétek számítanak ugyan, azonban nem árulnak el nekünk mindent a világ működéséről. Az országok és a városok ugyanis napról napra, hétről hétre és minden hónapban az összekapcsoltságért versengenek. Ez az, ami számít minden áldott nap. Nem amiatt kell aggódnotok nap mint nap, hogy az országotokat leigázzák, hanem amiatt, hogy egy közeli város vagy ország csökkenti az adóját, ellopja a munkahelyeket és beszállítói láncokat, a gyártást magához csábítja és a beruházásokat magához költözteti. Emiatt aggódnak az országok nap mint nap. Ez pedig háború – nem katonai háború, hanem gazdasági háború.

Kötélhúzás, amelynek célja a beszállítói láncok és az értékláncok fölötti ellenőrzés, mivel ha ellenőrzésünk alatt tudjuk tartani a beszállítói láncokat, ha mi vagyunk az olaj- és gáztermelés központja, a gyártás központja, a digitális áruk és szoftverek fejlesztési központja, akkor hatalmunk van és gazdagok vagyunk.”

(Forrás: Hungarian Geopolitics, 2017, 2. szám)