Ötszáz funkcióval bíró állampolgári portált épít Németország

A Vodafone brit távközlési szolgáltató csoport Digitising Europe – The Future of Made in Europe (Digitalizálni Európát – a Made in Europe jövője) című konferenciáját megnyitó beszédében kiemelte, hogy a digitális térben keletkező adatokat tekintve kétpólusú világ jött létre. 

Az egyik pólus az Egyesült Államok, ahol sok adat van magánkézben és az adatkezelés szabályozása jóval kevésbé kiterjedt, mint Európában. A másik pólus Kína, ahol az állam rendelkezik az adatok felett, ezt jelzi például az úgynevezett szociális kreditrendszer, amelyben az állam értékeli az állampolgárok magatartását és döntéseit.

Ebben a helyzetben Európának saját válaszokat kell adnia az adatok előállítására és hasznosítására épülő üzleti modellek előretörésére. Nemcsak az európai életforma és az európai értékek fontosságát kell hangsúlyoznia, hanem egyensúlyt kell teremtenie a szabadság és a biztonság elve, így az adatok előállításának, kezelésének és felhasználásának szabadsága és az adatok biztonsága között is.

A legjobb lenne, ha Európa és a világ más térségeinek együttműködése révén egységes szabályok jönnének létre. Kidolgozásukra van is megfelelő fórum, a világ vezető ipari országait összefogó G20 csoport, de nemigen valószínű globális szinten érvényes szabályozás megalkotása. 

Európának így önállóan kell megbirkóznia a digitalizáció kihívásával, ezért át kell gondolnia a többi között iparpolitikáját és a versenyjogi szabályozását – fejtette ki Angela Merkel.

Elmondta: kezdeményezte, hogy a következő, márciusi EU-csúcson tartsanak vitát a közösség iparfejlesztési politikájáról. Mint mondta, az EU jelenlegi hozzáállása

Ehhez elsősorban a versenyjog megújítását célzó európai akarat szükséges – mondta. 

A szerzői jogi szabályozást is hozzá kell igazítani a digitalizáció révén változó környezethez – tette hozzá a német kancellár. Megjegyezte: tudja, hogy az internet szabadságának korlátozására hivatkozva széles körben bírálják az EU jogalkotó intézményeinek a napokban kidolgozott kompromisszumát, és emiatt  személyesen rá is nagyszabású „shitstorm” – az interneten bontakozó felháborodás, felhördülés – zúdul, a tartalmak előzetes szűrését végző programokat – Upload Filter – pedig sokan „Merkel-szűrő” néven emlegetik. 

Azonban  a szerzői jogok védelmének területén is gondoskodni kell arról, hogy a való világ törvényei az online világban is érvényre jussanak – mondta Angela Merkel.

Arról is szólt, hogy az oktatás és a szakképzés rendszerét is meg kell újítani, rá kell vezetni a fiatalokat, hogy korlátlan lehetőségek nyílnak előttük, ha a digitális világban hasznosítható képességekkel és tudással rendelkeznek, és meg kell győzni őket, hogy használják ki ezeket a lehetőségeket. 

Mint mondta, nem az a legfőbb kérdés, hogy kevesebb munkahely lesz-e a digitalizáció és a munkafolyamatok automatizálása miatt, hanem az, hogy lesz-e megfelelően képzett munkaerő a jövő állásainak betöltéséhez. 

Angela Merkel kitért mesterséges intelligencia lehetőségeinek kiaknázásához szükséges tennivalókra is, kiemelve, hogy az új német-francia alapszerződés, a januárban aláírt aacheni szerződés szoros együttműködést ír elő a két országnak, amelyet az egész EU-re ki kellene terjeszteni. 

Szólt az ötödik generációs mobil távközlési hálózatok (5G) kiépítésének németországi kihívásairól és arról is, hogy az államnak egy sor további teendője van. A német kormány célja, hogy lehetőleg 2022 elejére az állampolgár és az állam kapcsolatának teljes körű, valamennyi interakciót magában foglaló digitalizációját. Ezért fejlesztenek egy úgynevezett állampolgári portált, amely több mint 500 funkciót kínál majd a felhasználóknak – mondta Angela Merkel.

(MTI)