Megfigyelték Európa légkörét a tudósok, mindenkit érint az, amit találtak

Javult Európa levegőminősége: a főbb légszennyező anyagok kibocsátása tovább csökken az évtizedek óta tartó környezetvédelmi intézkedéseknek, a technológiai fejlődésnek, valamint a tisztább ipari és közlekedési rendszerek elterjedésének köszönhetően – állapította meg a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) a 2025-ös európai levegőminőségről szóló éves jelentésében.

A jelentés összefoglalóját – amely a CAMS levegőminőségi elemzéseire, az európai mérőállomások adataira, valamint a legfontosabb szennyezési események részletes vizsgálatára épül – a HungaroMet Zrt. tette közzé.

Az Európai Unióban az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente átlagosan 3–5 százalékkal mérséklődött. A legnagyobb előrelépést az iparban és a közúti közlekedésben érték el. 2015 óta az ipari kén-oxid-kibocsátás 59, a nitrogén-oxid-kibocsátás pedig 39 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátások szintén jelentősen visszaestek: a nitrogén-oxidoké 40, a finom szálló poré (PM2,5) pedig 34 százalékkal.

A CAMS szerint az adatok azt mutatják, hogy a levegőminőség javítását célzó szakpolitikák eredményesek. Ugyanakkor az időjárási viszonyok évről évre jelentősen befolyásolhatják a légszennyezettség alakulását, még akkor is, ha a hosszú távú trendek továbbra is kedvezőek.

Nyáron a levegő minősége romlott, mivel a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a tartósan nyugodt légköri viszonyok kedveztek a talajközeli ózon kialakulásának. A legmagasabb ózonkoncentrációkat a júniusi és augusztusi hőhullámok idején mérték, a legjelentősebb ózonepizód pedig augusztus 8. és 17. között alakult ki, Nyugat-, Közép- és Dél-Európát érintve.

Télen ugyanakkor a szokásosnál hidegebb időjárás és a hőmérsékleti inverzió – amikor a magasabb légrétegek melegebbek a felszín közelében lévőknél, ami gátolja a függőleges légmozgást, így a szennyező anyagok a talaj közelében rekednek – hozzájárult a szálló por koncentrációjának emelkedéséhez. 

A jelentés kitér arra is, hogy az új levegőminőségi irányelv értelmében 2030. január 1-jétől évente legfeljebb 18 napon haladhatja meg a PM2,5 napi átlagkoncentrációja a köbméterenként 25 mikrogrammos határértéket. Az elemzés szerint tavaly Kelet-Európa több térségében, valamint az észak-olaszországi Pó-völgyben ezt a határértéket több mint 35 napon túllépték.

A CAMS jelentése négy jelentős, 2025-ben bekövetkezett szennyezési eseményt is részletesen elemez: a februári, országhatárokon átnyúló PM2,5-epizódot, az augusztusi ózonepizódot, a márciusi szaharai porbeáramlást, valamint az Ibériai-félszigeten keletkezett, majd augusztusban Franciaországig terjedő erdőtüzekhez kapcsolódó légszennyezési eseményt.

Magyarországot ezek közül leginkább a február 8. és 27. közötti PM2,5-epizód érintette. A szennyezés kialakulásában elsősorban a lakossági fűtés, valamint a mezőgazdaság és a közlekedés kibocsátásai játszottak meghatározó szerepet. Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, Románia, Portugália, Spanyolország, Görögország, Finnország és a Balkán térsége egyaránt jelentős mértékben ki volt téve a lakossági fűtésből származó részecskeszennyezésnek.

Bár részletes forráselemzést csak négy város – Berlin, Lille, Zágráb és Riga – esetében végeztek, 

Ez összhangban állt a február 10-ét követően kialakult meteorológiai helyzettel, amikor a Norvégia felett elhelyezkedő anticiklon peremén fújó déli, délkeleti szelek Magyarország felől szállították a szennyező anyagokat Berlin térségébe.

(MTI)

Nyitókép: Pixabay