Kiszámolták: a multik évente profitjuk 40 százalékát rejtik el, hogy elkerüljék az adózást

Nem a tőke mozog, csak a profit

A hagyományos megközelítés úgy tartja, hogy a nagyvállalatok a tőkét mozgatják a nemzetközi térben és oda viszik a termelést, ahol  alacsonyabb adókat találnak. Zucmanék viszont úgy vélik, hogy

(korunk számos vállalatóriásának nincs is kézzelfogható tőkéje).

Ahhoz, hogy a nagyvállalatok elrejtett profitját megtalálják, számos adatbázisból építettek egy új, globális makroadatbázist. Ennek lényege, hogy képesek elkülöníteni a hazai és a külföldi vállalatok által kifizetett bért és e vállalatok profitját. Ez alapján pedig összevetették, hogy hogyan alakulnak a nemzeti és a külföldi cégek profitjai az egyes országokban, a bérekhez viszonyítva.

Így buktak le az adóelkerülő multik

A kutatók szerint gyanús, hogy az adóparadicsomokban a külföldi vállalatok hihetetlenül profitábilisnak bizonyulnak, míg a nem adóparadicsomnak számító országokban a hivatalos számok szerint rendre alulmúlják a hazai cégeket is. Márpedig

Erre utal, ha megvizsgáljuk a nemzetközi vállalatok teljesítményét. Zucmanék kimutatták, hogy az adóparadicsomokban működő cégek rendellenesen profitábilisak. A dolgozóknak kifizetett munkabér több mint 800 százalékára rúg az adózás előtti profit Írországban, de Kanadában, az USA-ban vagy Franciaországban messze 50 százalék alatt marad, az átlagos érték 30-40 százalék.

Az adóparadicsomokban megjelenő kimagasló vállalati profitokat pedig egyértelműen a külföldi vállalatok profitja duzzasztja nagyra. Nem arról van tehát szó, hogy a Google vagy a Facebook kimagaslóan termelékeny tőkét visz Írországba.

Különös szabályosság, hogy a nem adóparadicsomnak számító országokban a külföldi vállalatok profitja általában alacsonyabbnak látszik, mint a hazai vállalatok profitja és Zucman csapatának az is feltűnt, hogy az amerikai hátterű vállalatok profitja nagyban függ attól, hogy leányvállalataik hol működnek.

Ha összegezzük az adóparadicsomban működő amerikai vállalatok profitját, akkor az a hetvenes évektől kezdve elszakadt a nem-adóparadicsomban működő amerikai vállalatok profitjától.​

Az unió veszít a legtöbbet

Azt is kiszámolták az új adatbázis segítségével, hogy kik a legnagyobb vesztesei a profit rejtegetésének.

míg a veszteség az USA-ban csak 14 százalék. Az amerikai vállalatok használják a legnagyobb előszeretettel az adóparadicsomokat, miközben az unió veszíti a legtöbbet.

A globálisan elrejtett profitok megközelítőleg 35 százaléka az uniót hagyja el, az adóparadicsomokba könyvelt összes profit közel 50 százaléka pedig az USA vállalatait gyarapítja.

a legnagyobb vesztesek pedig a fejlődő országok, köztük Magyarország volt. Azt is kiszámolták, hogy a magyar külkereskedelmi mérleg egyenlege 2015-ben 1,5 százalékponttal lett volna magasabb, ha figyelembe vesszük a nagyvállalati adóelkerülést.

Így is nagyon megéri az adóparadicsomoknak

Írország megmutatja, hogy a világ nagyvállalataitól mesterségesen bevonzott profitokra kifejezetten érdemes alacsony adókulcsokat kivetni. Az ír vállalati adóráta 1970 és 2015 között 50 százalék körüli szintről 15 százalék alá csökkent. 

A bátornak tűnő lépés nemhogy csökkentette volna az adóbevételeket, hanem ellenkezőleg, kétszeresre növelte azokat. A magas adók idejében a nemzeti jövedelemhez viszonyított profitadó-bevétel két százalék körül alakult a kilencvenes évek elejéig, 2015-re viszont már öt százalék körüli.

Eközben a fejlett országok egymást próbálják „meglopni”

Zucmanék szerint az elrejtett profitokat túl nehéz követni és megfelelő adatok sem állnak rendelkezésre azokról. Emiatt a magasabb adókulccsal rendelkező fejlett országok inkább egymástól próbálják meg begyűjteni a megmaradt jövedelmeket. A francia hatóságoknak egy euró épp ugyanannyit ér, akár Bermudáról, akár Németországból származik, Németországtól azonban kényelmesen, jól bejáratott nemzetközi eljárásokkal lehet megszerezni a multik profitját.

Ráadásul a németországi profitok már adóznak valahol és jól dokumentáltak, így már

A nem adóparadicsomok tehát nem foglalkoznak az adóparadicsomokba könyvelt profittal, mert azt nehéz, költséges és küzdelmes megszerezni, a siker esélye pedig alacsony. Emiatt a legtöbb jogi eljárást a fejlett országok nem az adóparadicsomok, hanem egymás ellen indítják, amikor szabálytalanságot sejtenek.

Hogy miért? Mert az elrejtett profitból a nagyvállalatok egyébként is adótanácsadók sokaságát tudják alkalmazni és megfizetni, miközben a nemzeti adóhatóságok erre nem képesek. Az adóelkerülés elleni fellépés sikertelensége miatt egyre több ország lép a legegyszerűbbnek tartott útra és csökkenti vállalati adórátáját, ami súlyos méltánytalanságot eredményez, hiszen a munkaerő vagy a hazai vállalatok számos országban a globális cégek adókulcsainak többszörösével adóznak.

Lehet, hogy az alacsony adók nem hoznak több befektetést

A vállalatok adócsökkentései melletti érv általában az, hogy az országoknak versenyezniük kell a nemzetközi befektetőkért, hogy azok gyárakat, gépeket és tudást hozzanak a nemzetgazdaságokba. Így válhatnak a dolgozók termelékenyebbé és csak így növekedhetnek a fizetések is. Ezért csökkentette a Donald Trump vezette USA a vállalati adórátát 35-ről 21 százalékra.

Úgy tűnik azonban, hogy

ami persze a nemzeti költségvetéseknek jót tesz. Óriási különbség van tehát tőke és tőke között is. A magyarországi spekulatív ingatlanbumm és a devizahitelezés is azt jelezte, hogy a külföldi tőke sem veti meg a spekulációt, amit olykor előnyben is részesít a csak hosszú távon megtérülő, termelő befektetésekkel szemben. Nagyban különbözik ez a 2010 utáni, egyre nagyobb fejlesztéseket megvalósító beruházásoktól.

2016-ban a Google 19,2 milliárd dolláros bevételt ért el Bermuda kis szigetén, miközben alig foglalkoztat ott embereket és termelő tőkéje sincs az országban. A bermudai dolgozók fizetése azonban aligha növekszik attól, hogy a Google központja egy másik sorba írja a profitját. Emiatt a tőke terheinek csökkentése valószínűleg nem eredményez olyan kedvező reálgazdasági hatásokat, amelyeket a hagyományos közgazdasági tankönyvek feltételeznek, bár a költségvetési bevételekből végrehajtható gazdaságfejlesztést támogathatja.

Ha az OECD a fejlett országok között megkönnyítené a profitok elkerülése miatti vitarendezést, akkor még könnyebbé tenné, hogy a fejlett országok egymástól igyekezzenek vállalati profitokat elszívni. Emiatt még kevesebb erőforrást fordítanának arra, hogy a valódi adóparadicsomok ellen lépjenek fel.

Sokat veszített a multik trükközésén Magyarország

A francia közgazdász számításai szerint kétmilliárd amerikai dollár értékben rejtették el profitjukat a multik a magyar hatóságok elől csak 2015-ben. Ez közel 560 milliárd forintos összeget jelentene, ami nagyságrendileg megegyezik:

– a magyarországi webáruházak 2017-es forgalmával;

– az éves átlagos uniós támogatások nagyjából felével;

– a 2019-ben honvédelemre költött forrásokkal.

E veszteséghez hozzájárul a Google és a Facebook is, akik 2017-ben a Nemzeti Adóhivatal rossz adósokat gyűjtő feketelistájára is felkerültek.