Gyors ütemben terjed Magyarországon a 4G-s mobilinternet, amellyel a hazai okostelefon-használók csaknem 80 százaléka kapcsolódik a világhálóra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint.
5,5 millió felhasználó
A 2018 őszén készült, országosan reprezentatív felmérés előzetes eredményéből az is kiderül, hogy egyre több telefonos funkciót vesz át az internet az okostelefonokon, például 2017-hez képest tavaly a duplájára nőtt azok aránya, akik a hagyományos telefonálás helyett vagy mellett internetes beszélgetéseket bonyolítanak le az eszközön.
Magyarországon jelenleg több mint 5,5 millió okostelefon-használó van, az elmúlt évtizedben rövid idő alatt nagyon széles körben terjedtek el az okostelefonok.
Az NMHH telefonálást, tévénézést és internetezést vizsgáló kutatásai szerint a 2010-es évek elején még csak minden huszadik embernek volt okostelefonja, főleg a vezető beosztású, fiatal, technika iránt fogékonyabb és az átlagnál jobban kereső férfiaknak, mára viszont a 13 éven felüli népesség kétharmadának van legalább egy ilyen készüléke. A hatóság felmérései szerint kezdetben az eszköz inkább divatos volt, kellett némi idő, amíg nagyobb arányban fedezték fel a fogyasztók a készülék okos jellegét, azaz számítógépként, okoseszközként kezdték el használni.
Az NMHH tájékoztatása szerint 2013-ban, amikor már tízből három embernek volt okostelefonja, a készülékvásárlást tervező, az átlagnál valamivel tájékozottabb internetezők számára a legfontosabb kiválasztási szempont még a hosszú használati időt biztosító tartós akkumulátor volt, szemben például azzal, hogy legyen mobilinternet-előfizetés is a díjcsomagban vagy hogy alkalmas legyen 4G-s mobiladat-átvitelre. Az egyébként nagyon árérzékeny magyar fogyasztók ugyanakkor magát a készülék árát jóval hátrébb sorolták a kiválasztási szempontok között, mint a kamera és az érintőképernyő minősége, vagy az akkumulátor teherbírása.
Ahol egy drágább, hagyományos számítógép vagy laptop vásárlását nem tudták megoldani, ott lehetőség nyílt jóval olcsóbb, akár 10-15 ezer forintos okostelefonokat venni egészen kevés mobilinternettel, így a szolgáltatás legalább alapszinten bekerülhetett a háztartásba. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a stickes, a wifi-hotspotos és a tabletes mobilinternetezés nem tudott jelentősebb piacot találni magának, az egész évtized alatt 5-10 százalékos szinten maradt.
Telefonon netezünk
A vezetékes internet korábban tapasztalt növekedése az évtized közepére lelassult, de az okostelefonos internetezési lehetőség továbbra is fenn tudta tartani az internet-előfizetések növekedését. Az utóbbi éveket pedig a párhuzamosság jellemezte: úgy nőtt a vezetékes, illetve különösen a telefonos internet elterjedtsége, hogy közben nem lett több internetező család; ahol már okostelefonon interneteztek, ott egy idő után a vezetékes internetet is bevezették, illetve fordítva.
Még az utóbbi két évben is jelentős volt az emelkedés, 40 százalékról 58 százalékra nőtt a kis képernyős mobilinternettel rendelkező magyar családok aránya, öt év alatt pedig háromszorosára. Ez tovább tudta vinni az internet terjedését Magyarországon még az elmúlt egy évben is, miközben a vezetékes internettel rendelkező háztartások aránya érdemben nem változott.
Mindez összefügg azzal is, hogy a digitális átállásnál felszabadult frekvenciáknak köszönhetően a szolgáltatók egyre több helyen, egyre jobb minőségű szolgáltatást tudnak nyújtani.
A 2018-as kutatási eredmények szerint az okostelefonnal rendelkezők 92 százaléka internetezik az eszközön. A wifi mellett vagy helyett a telefonjukon már előfizetéssel, vagyis mobilinternettel netezők aránya szintén jelentősen emelkedett, mára tízből nyolcan vannak. A vezetékes internettel már sebességben versenyképesnek mondható 4G-s előfizetések gyakorisága, a mobiltelefont használók saját bevallása szerint két év alatt, 2016 és 2018 között a duplájára ugrott, 28 százalékról 54 százalékra. Az okostelefont használók elmondása alapján háromnegyedüknek már 4G-s készülékben 4G-s előfizetésük van.
Az okosfunkciókat is használjuk
Az okostelefonok és az előfizetések ilyen nagyarányú terjedése mellett az is látható, hogy egyre többen használják ki a készülék okosfunkcióit, tehát mini számítógépként használják. Egy év alatt szinte minden, a kérdőívben szereplő tevékenységet jóval nagyobb arányban végeztek az okostelefon-tulajdonosok, mint egy évvel korábban.
A leggyakoribb, a legalább 70 százalék által említett funkciók az internetes keresés, a közösségi oldalak, az emailezés és az írásos csetelés, vagyis nagyrészt a kapcsolattartás másokkal, amely fokozatosan kiegészíti vagy helyettesíti a hagyományos telefonbeszélgetéseket.
Bár az internetes telefonálást ennél kevesebben használják, 54 százalék említette, viszont ez a funkció terjedt el a leggyorsabban tavalyhoz képest, lényegében a kétszeresére.
Emellett egyre több feladatot is átvesz a telefonos, kis képernyős mobilinternet, tízből hatan így tájékozódnak a várható időjárásról, filmeket és videókat néznek a telefonjukon online, tízből öten a menetrendet nézik meg, csaknem ennyien újságot olvasnak, tízből hárman pedig adnak-vesznek online piactereken a telefonjukon keresztül.
A szolgáltatások lakossági használatát vizsgáló 2018-as országos kutatás végleges eredményei tavasszal várhatók.
(MTI)
Bár az Európai Bizottság hamar felsült az életkor-ellenőrző applikációjával, a koncepcióról nem mondanak le. A háttérben pedig egy olyan digitális fejlesztés folyik, ami teljesen átrajzolhatja az európai online teret.
Új szintet ért el az internetes kommunikáció korlátozása, a terrorizmus és a bűnözés elleni harcra hivatkozva.
Iráni internetcenzúra és internet leállás idején VPN és appok segítik a kapcsolattartást és a közösségi média elérését.
Mutatjuk, mi a Z-generáció túlélési stratégiája az okoseszközök és a közösségi média világában!
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 39. rész.
A rendőrség hajnalban rontott olyan polgárokra, akik azt merték írni egy kommentben, hogy „Annalena Baerbock a valaha volt legrosszabb külügyminiszter”.
Meggyőződésem, hogy Magyarország jövője elképzelhetetlen erős, szabad és nemzetközileg is sikeres tudományos közösség nélkül.
A Fidesz elnöke szerint a frissen hivatalba lépett miniszterelnök „szamárságokat beszél. A leköszönt nemzeti kormány az országot nem kifosztotta, hanem felemelte.”
