A Z generációra, azaz a mai 8-23 év közötti korosztályra jellemző, hogy egy 2017-es kutatás szerint akár napi tíz órát is eltöltenek a képernyő előtt. Emiatt sokszor megkapják a „függő” jelzőt, azonban ennek valóságtartamát vitatják a szakértők, hiszen ez a generáció sosem ismert olyan világot, amelyben ne lett volna elterjedt az internet. Ezért találóbb, ha függők helyett „digitális bennszülötteknek” tekintjük őket és próbálunk tanulni tőlük, megelőzve azt, hogy elavuljon a digitális tudásunk.
Számos kutatásból halljuk, hogy az agyban kialakuló kémiai folyamatok miatt a Z generáció képernyő és közösségi média függővé vált. Egy 2017-es tanulmány szerint, amikor a Facebook vagy Instagram fotóinkat kedvelik, az olyan hatással van az agyunkra, mint a kokain: stimulálja az agyunk jutalmazásért felelős részét, ami dopamint áraszt szét a testünkben. Ez fokozottan érvényes a Z generációra, akik napi 5-10 órát töltenek a közösségi hálókon és szinte mindegyikük rendelkezik okostelefonnal. Nem hiába kapta meg ez a generáció az „always on” jelzőt, ami arra utal, hogy folyton fent tartózkodnak a közösségi oldalakon.
A Z generációt a szakirodalom emiatt „digitális bennszülöttként” is emlegeti, mert beleszülettek egy olyan korba, ahol az internet már elterjedt a háztartásokban, így nem is tudják, hogy milyen anélkül élni. Jellemző rájuk, hogy körbeveszik őket a digitális kor eszközei és számukra ez a természetes, így érzik jól magukat. A 21. század technológiai vívmányainak köszönhetően a nap 24 órájában jelen lehetnek az online közösségi térben és tarthatják a kapcsolatot ismerőseikkel, barátaikkal. Úgy érzik, hogy ez az „always on” állapot hozzájárul a szociális kiteljesedésükhöz, azaz ahhoz, hogy kapcsolatokat létesítsenek és ápoljanak más emberekkel.
Egy másik, 2017-es kutatás szerint már ők felelnek az USA-ban az összes fogyasztói költekezés 25 százalékáért, ami egy évtizeden belül 40 százalékra is ugorhat. Fontos számukra a folytonos online jelenlét, az okostelefont státuszszimbólumként használják. A Z generáció 96 százaléka birtokol okostelefont, amit átlagosan két évente cserél le.
Jellemzően rövid ideig tudnak egy dologra összpontosítani: mindössze nyolc másodpercig, ami kevesebb mint az aranyhalak kilenc másodperces koncentrációs időtartama. A biztonságra és jól informáltságra törekednek, a komolyabb vásárlási döntéseiknél szakblogokat olvasnak és az üzletekben is kikérik az eladók véleményét. Ez talán abból is eredeztethető, hogy a Z generáció tagjai a recesszió idején voltak gyerekek és meghatározó élmény lehetett számukra a válság, ezért garanciára és biztonságra törekednek.
Mary Leigh Bliss, egy Z generációt kutató intézet vezetője szerint nem fair ujjal mutogatni a mai fiatalokra és azzal vádolni őket, hogy közösségi média „függők”. Ez képmutatás lenne az idősebb generációk részéről, akik szintén a közösségi hálókon ténykednek és sokszor vacsora közben is az online híreket görgetik. Mégis sokszor aggodalmukat fejezik ki, hogy a mai fiatalok folyton csak a számítógépet és a telefont nyomkodják.
Részben jogos a kritika – egyes kutatások szerint a Z generáció naponta akár tíz órát is eltölt a képernyő előtt – de a szakértők szerint ez az ő esetükben inkább életstílusnak tekinthető, mint függőségnek. Tehát az internetes jelenlét számukra életviteli kompetencia, azaz természetes dolog.
Rádi Balázs a Neumann János Egyetem hallgatója, az MKT kecskeméti tagozatának szakmai szekcióvezetője.
Címlapkép: Rádi Balázs.