Az 1989-es rendszerváltás csak az utóbbi években ért véget, amikor helyre kerültek a gazdaságról, a külföldi tőke szerepéről is megalkotott mítoszok – hangzott el pénteken a lengyelországi Krasiczynben zajló szabadegyetemen, a Századvég kutatási igazgatója, Szabó Dávid részvételével tartott beszélgetésen.
Az első alkalommal rendezett krasiczyni lengyel-magyar szabadegyetemen pénteken pódiumbeszélgetést tartottak a lengyel és a magyar rendszerváltásról, ennek legnagyobb sikereiről, illetve kudarcairól.
Szabó szerint az 1989-90-es rendszerváltás elhozta Magyarországon a polgári és a politikai szabadságjogok világát. Ez – mint mondta – a rendszerváltás legnagyobb sikerének nevezhető.
Kifejtette: az alapszabadságok visszanyerése azon korlátoktól való szabadulást jelent, amelyeket egy idegen hatalom és az általa működtetett struktúrák rákényszerítettek a magyar társadalomra. Ebben az értelemben a szabadság negatív felfogásáról beszélünk – jegyezte meg.
Az 1989 után következő harminc év kérdése az volt, hogy ebből a negatív szabadságfelfogásból mennyire vagyunk képesek pozitív, értékekkel telített magyar és közép-európai jövőt megalapozni – mondta Szabó.
Szerinte az adott időszakban a magyar gazdaság privatizációja és a piacgazdasági átalakítás neoliberális dogmák mentén zajlott, ennek pedig „sok hátulütője volt”. Pozitív következmény azonban mindenképpen az, hogy viszonylag korán, már a 90-es években elkezdődött a magánvállalkozások szabadsága, olyan cégek jelentek meg, amelyeket az alapítóik éppen most adnak át következő generációnak – mutatott rá Szabó.
A pódiumbeszélgetésen részt vevő Lukasz Jankowski politológus, a lengyel Radio Wnet szerkesztője úgy látta: Lengyelországban a rendszerváltás gyakorlatilag 2015-ig (a jelenlegi kormány beiktatásáig) tartott, a lengyelek csak akkor szabadultak „az átalakulásról megalkotott”. Három ilyen mítoszt nevezett meg: az egyik szerint az államnak csupán „az éjjeli őr szerepét” kell betöltenie, nem kell beavatkoznia a gazdaságba, a másik szerint „a tőkének nincs nemzetisége”, a külföldi tőke gyakran jobban működik a hazainál, a harmadik szerint „a külföldi intézményeknek mindig igazuk van”, például a Világbanknak, a Nemzetközi Valutaalapnak van a legjobb receptje a lengyel gazdaságra.
Szabó Dávid szerint a három mítosz „a dátumok kis megváltoztatásával a magyar helyzetre is érvényes”. Úgy látta: a Fidesz 2010-es választási győzelme után, amikor a gazdasági terhek egy részét a Magyarországon tevékeny nyugati nagycégekre is visszahelyezték, a kormány a külföldi fórumokon rendkívüli nyomással találta szembe magát. „Senki nem gondolja komolyan, hogy az új alaptörvényünkkel, a médiával kapcsolatos kritikák kizárólag a jogállam féltésén alapulnak. Ezek nagyrészt a tőkecsoportok nyomásgyakorlásának voltak köszönhetők, és ezzel még mindig szembesülünk” – értékelte.
Megjegyezte: jelenleg ezek a konfliktusok kissé elcsitultak, mivel a nemzetközi viszonylatban beindult a gazdasági növekedés, visszaállt a 2008-as gazdasági világválság nyomán megingott egyensúly.
Az EU országaiban végzett, a jövőbeli fejlődésre vonatkozó felméréseket felidézve Szabó elmondta: csak a kelet-közép-európai országokban az emberek többsége úgy látja, hogy a következő nemzedékek úgyanúgy, illetve jobban fognak élni, mint most. Lengyelország és Magyarország pedig az a két állam, ahol a válaszadók többsége egyértelműen úgy látja: a következő nemzedékek jobban fognak élni – emelte ki Szabó.
A péntek délelőtti programban szerepelt Kovács Istvánnak a lengyel-magyar történelmi párhuzamokat áttekintő előadása is. A történész, író, diplomata meghatározónak nevezte a két nemzet kölcsönös segítségét a második világháború alatt és 1956-ban. „Ha az Európai Unió ebből venne példát, nem alakulnának ki olyan kétséges helyzetek, amelyek tanúi vagyunk napjainkban” – jegyezte meg Kovács.
A csütörtök este kezdődött, négynapos szabadegyetemet a lengyelországi Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködés Intézete szervezi. Részt vesz rajta több mint százötven magyar és lengyel egyetemista, szombaton több lengyel és magyar politikust, valamint a magyarországi Felczak Alapítvány képviselőit is a helyszínre várják.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Évtizedek után kikerül eltávolíttatta az elnöki palotából az 1989-es rendszerváltást jelképező kerekasztalt.
Egyre közelebb merészkedik a Bíróság a diktatórikus eszközökhöz.
Kaczynski kimondta a nyilvánvalót: súlyos hiba volt a lengyel államfő részéről kikerülni Orbán Viktort.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
A magyar történelem nagy alakjának uralkodását Erdélyben és Lengyelországban is a múlt aranylapjai közé sorolhatjuk. Most Horn Ildikó történész segítségével mutatjuk be az izgalmas korszakot.
A tekintélyes olasz lap szomorú bajnoknak nevezte Milák Kristófot.
„Egy címeres ökör vagyok” – írta közösségi oldalán az előadó.
