„Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár a HVG legutóbbi számában. Sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik.
Surányi állításával szemben az arany megőrizte történelmi szerepét, és továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköz. A globális és régiós folyamatokba illeszkedik az MNB monetáris tanácsának döntése, amely testületnek 17 éve nem tagja Surányi. A jegybank mostani lépését kizárólag stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési vagy spekulációs megfontolások. Az arany azért az egyik legbiztonságosabb eszköz, mivel hitelkockázat-mentes, nem függ egyetlen kibocsátótól sem.