A magyarok továbbra is szeretik állampapírba fektetni a pénzüket
Augusztusban az MNB jelentése szerint bőven több, mint 200 milliárd forinttal nőtt a megtakarítás.
Surányi „az arany nem pénz” állítása meghökkentő.
„Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, ami így a 70 évvel ezelőtti historikus szintre emelkedett – a monetáris tanács e döntését kritizálta Surányi György egyetemi tanár a HVG legutóbbi számában. Sajnálatos, hogy Surányi a 20-30 évvel ezelőtti dogmáknál ragadt le, s nem vette figyelembe, hogy az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat. A világgazdaságban kialakult geopolitikai feszültségek mentén az elmúlt években felgyorsultak a nagyobb feltörekvő országok jegybankjainak aranyvásárlásai. Az aranytartalék növelése mögött gazdaságstratégiai szempontok állnak: az arany normál piaci körülmények mellett meglévő bizalomerősítő szerepe válsághelyzetben tovább erősödik.
Surányi állításával szemben az arany megőrizte történelmi szerepét, és továbbra is az egyik legbiztonságosabb eszköz. A globális és régiós folyamatokba illeszkedik az MNB monetáris tanácsának döntése, amely testületnek 17 éve nem tagja Surányi. A jegybank mostani lépését kizárólag stabilitási célok vezették, az aranytartalék tartása mögött nincsenek befektetési vagy spekulációs megfontolások. Az arany azért az egyik legbiztonságosabb eszköz, mivel hitelkockázat-mentes, nem függ egyetlen kibocsátótól sem.
Ez Surányi György jegybankelnök idején is így volt, amikor szinte teljesen eladták hazánk aranytartalékát. Surányi »az arany nem pénz« állítása meghökkentő: közgazdászok között jól ismert Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök mondása, miszerint a nyomtatott pénzt szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, míg az aranyat mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál.
De más ellentmondás is akad a HVG-nek adott interjú érvelésében. Míg Surányi arról tájékoztat, hogy a Fed és a Bundesbank nem vett a közelmúltban aranyat, azt már elfelejti, hogy több mint 8 ezer, illetve 3 ezer tonnával e két nemzeti banknak van a világon a legnagyobb aranytartaléka. Surányi György átsiklik a 2008-ban kitört globális pénzügyi válság tanulságain, és azt is elfelejti, hogy az elmúlt években a jegybankok aranystratégiája megváltozott. A G20-ak jegybankjai 2014 után leállították aranyeladásaikat, és stabilizálták nagyon magas aranytartalékukat. Eközben a nagyobb feltörekvő országok jegybankjai jelentős aranyvásárlásba kezdtek.”