A brit jegybankból 14 tonna aranyat szállítana Venezuelába a gazdasági válság sújtotta ország vezetője.
November elején Donald Trump elnök szankciókat léptetett érvénybe a venezuelai aranyszektor ellehetetlenítésére. A döntést a venezuelai korrupció visszaszorításával indokolták és azt a célt is szolgálja, hogy Venezuela Törökországgal való aranykereskedelmét megakadályozza, Törökország ugyanis fontos feldolgozója a venezuelai aranynak. Az USA szerint az is „megakadályozandó, hogy amerikai állampolgárok a venezuelai arannyal folytatott tisztességtelen és csalárd kereskedelembe keveredjenek”.
Az USA ugyanis attól tart, hogy a Venezuelán keresztül Törökországba áramló arany végül abban az Iránban köt ki, amelyre az USA szintén szankciókat vetett ki.
Maduro ezért most 550 millió dollár értékben hozna haza 14 tonna aranyat a Bank of England brit jegybankból. Elemzők szerint azonban az elnök már elkésett az amerikai szankciók miatt, ráadásul a Bank of England is jelezte, hogy tisztázni szeretné, milyen célból vinné haza országa aranytartalékát a venezuelai elnök.
Az aranytartalékok hazaszállítása egyébként az utóbbi években nemzetközi trenddé vált a fejlett gazdaságokban. Németország ötéves művelet eredményeként vitte haza aranyát Párizsból és New Yorkból 2017-ben.
Legutóbb Magyarország emelte tízszeresre, 31,5 tonnára a tartalékot, amit még Surányi György volt jegybankelnöksége alatt adtak el szinte teljes mértékben.
Egyre súlyosabb nehézségekkel küzdenek azok, akik ingatlant szeretnének vásárolni vagy bérelni. Elsősorban Budapesten, de már a megyei jogú városok többségében is tarthatatlanná vált a helyzet a magas árak miatt, ezért a kormány a lakhatást elősegítendő tíz pontból álló csomagot dolgozott ki.
Ezt egyszer már eljátszották Guaidóval 2019-ben, akkor nem jött be.
A kedd délutáni, az alapkamatot változatlanul hagyó döntését követően decemberben újra kamatdöntés előtt áll majd a magyar jegybank. A Makronóm Intézet elemzője szerint a globális gazdasági hatások miatt indokolt a kivárás, így az idei évre kamatvágás már nem valószínű, a csökkentési ciklus folytatása a jövő évre tolódhat.
Mikor a sértett rájött, hogy csalóval beszél, már késő volt.
Az arany világpiaci ára meredeken emelkedett az utóbbi időben, október végére unciánként 2754 dollárra (grammonként 88,5 dollárra) kúszva fel. Ennek hatására a kínai kiskereskedelemben az aranytermékek ára grammonként meghaladta a 800 jüant (112 dollár). Ez a jelentős drágulás a kínai ékszerboltokat is sújtja, hiszen a vásárlók nem szívesen fizetnek ilyen magas összeget. Korábban a kínai fogyasztók jellemzően sok aranyat – főként ékszert, nem pedig befektetési aranyat – vásároltak, ám az új árak mellett ez a kereslet most érezhetően csökkent.
A venezuelai ellenzéki vezetőket meglepő módon az EPP és az ECR közösen jelölte a Szaharov-díjra.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
Milyen csodás ez a nap.
