Minden közép-európai ország tagja az Európai Uniónak, csaknem mindegyik tagja a NATO-nak. Ezen tények önmagukban véve eloszlatják az összes, esetlegesen felmerülő aggodalmat a nem európai befektetők körében.
„Mi a tapasztalata, megriasztja-e a távoli – ázsiai, amerikai – befektetőket, hogy Közép-Európa szembeszegül Nyugat-Európával, sőt most már nyíltan dacol Németországgal is?
Visszakérdezek: ön szerint tényleg dacol Közép-Európa Németországgal?
Politikai értelemben, szerintem, igen.
Akkor maradjunk annál, hogy a közvetítésünk révén az ebben a régióban működő tőke- illetve pénzpiaci lehetőségek iránt érdeklődő és beruházó ázsiaiak, dél- és észak-amerikaiak, dél-afrikaiak, ausztrálok nem mutatják jelét, hogy aggódnak Közép-Európa politikai stabilitásának esetleges csökkenése miatt.
Ezen országok német, francia és általában nyugat-európai kapcsolódásainak a magas szintje az, ami garanciát teremt a távolról érkező beruházók számára a politikai biztonságot illetően, ez az, ami megnyugtatja őket. Elvégre minden közép-európai ország tagja az Európai Uniónak, csaknem mindegyik tagja a NATO-nak. Ezen tények önmagukban véve eloszlatják az összes, esetlegesen felmerülő aggodalmat a nem európai befektetők körében.
A migráció kezelése ügyében merőben eltérő közép-európai és nyugat-európai álláspont nem fogja rontani Közép-Európa vonzerejét? És vajon az sem ront a térség beruházási megítélésén, hogy Közép-Európa-szerte egyre inkább nacionalista alapokra helyeződik a kormányzás?
Amíg az látszik, hogy évek óta kiegyensúlyozottan növekszik a külföldi működő tőke aktivitása a térségben, s hogy a nacionalistának és populistának nevezett kormányok továbbra is segítik – például a nyugati és japán, kínai, koreai – autógyárak letelepedését, terjeszkedését, addig ez a tematika nem riaszt el egyetlen potenciális befektetőt sem.
Ugyanakkor biztos vagyok benne, hogy a szélesebb látókörrel, komoly közép-európai és világtörténelmi ismeretekkel rendelkező, hosszú távon gondolkodó, befektetők fejében megfordulhat, hogy a nacionalista retorika – az adott bel- és nemzetközi politikai konstellációban – igenis gazdasági protekcionizmusba torkollhat. Ez utóbbi természetéhez mindig és mindenütt jellegzetesen kapcsolódhat a külföldi tőke bűnbak szerepbe állítása, egyes külföldi vállalatok kiűzése és nemzeti kézbe vétele.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Ezek voltak a szerda legolvasottabb hírei.
Az újjáépítés mögött már befektetési szempontok is megjelennek.
A cégvezetők gazdaságról alkotott képe ma jóval kiegyensúlyozottabb, mint 3 vagy 6 hónapja – derül ki a neves McKinsey felméréséből. Ez éles fordulat a korábbi pesszimizmus után, és a globális beruházási kedv visszatérését vetíti előre, bár az EU-s politikai problémák többeket elbizonytalanítanak.
Az MI-szkeptikus mozgalom újra lendületbe jött Amerikában: a CNN december végi műsorában egy amerikai szenátor és egy neves, Nobel-díjas MI-úttörő riadót fújtak, a technológia kockázatait sorolva. Kiderült: már törvényjavaslat is készül az új MI-adatközpontok bővítésének lassítására.
Magyarország új szintre lépett az űrversenyben: a 4iG 33 milliárd forinttal száll be egy vezető amerikai űripari vállalatba, ami nemcsak üzletileg, hanem geopolitikailag is mérföldkőnek számít.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
