A Kopint-Tárki megemelte a idei növekedésre és inflációra vonatkozó előrejelzését, a gazdasági növekedés idén 4,6 százalékos lehet Magyarországon, ami 0,2 százalékponttal magasabb a júliusi előrejelzésnél – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója az intézet szerdai sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Jelezte: jövőre alacsonyabb, 3,6 százalékos növekedést várnak, amit a magas bázis is indokol, de sok függ attól is, hogy az uniós forrásokat milyen ütemben utalja át Magyarországnak Brüsszel.
Az inflációs prognózis a korábban várt 2,7 százalékról 3 százalékra változott az idei évre, a jövő évit pedig a júliusban várt 2,8 százalékról jóval magasabbra, 3,5 százalékra emelték a kutatóintézet szakértői.
Palócz Éva elmondta: az idei első fél évben a magyar gazdaság bővülése 4,7 százalékot ért el, a növekedés húzóerői, a lakosság erőteljes fogyasztása és a növekvő beruházások az év hátralévő részében is fenmaradnak. A kutatóintézet szakértőinek várakozása szerint idén 5 százalékkal, jövőre 4 százalékkal nő a lakossági fogyasztás, a beruházások idén 13,3 százalékkal, 2019-ben 7,5 százalékkal bővülnek.
Palócz Éva hangsúlyozta: az alacsony infláció korszaka véget ért. A pénzromlás nyári megugrásában főleg az olajár világpiaci alakulása, illetve idehaza a feldolgozatlan élelmiszerek árának megugrása játszott vezető szerepet.
Rámutatott: a társaság államháztartásra vonatkozó prognózisa szerint az államadósság-ráta az idén év végére 72,5 százalékra csökkenhet, jövőre 71 százalékra mérséklődhet. Az uniós módszertan alapján az államháztartási deficit ez évben és jövőre is 2,8 százalék lehet GDP-hez mérten, az idei előrejelzés magasabb a kormány által várt 2,4 százalékos hiánynál – magyarázta.
Palócz Éva jelezte: egyre több hitelt vesz fel a lakosság és a háztartások megtakarításai is nőnek. Magyarországon továbbra is nagyon alacsony szinten van a munkanélküliségi ráta, úgy tűnik, hogy kimerült a magyarországi munkaerőkínálat. Ez rövid és középtávon is hat a gazdasági növekedésre is, most elsősorban az ország versenyképességét kellene javítani, azt tőkebefektetéssel, beruházással lehetne erősíteni.
Palócz Éva a monetáris politikával kapcsolatban megjegyezte: a jegybank az egynapos betéti kamatot még az idén megváltoztathatja, megemelheti.
Hozzátette: a jegybank azt kommunikálta, hogy nem konvencionális eszközökkel kezdi meg a monetáris politika normalizálását. Jelezte, hogy az nhp-fix-szel a lakossághoz hasonlóan a vállalkozásokat is a hosszútávú, rögzített kamatozású hitelek felvételére szeretné ösztönözni a jegybank.
A Kopint-Tárki vezérigazgatója jelezte: idén és jövőre is éves átlagban 319 forint/euró árfolyamot várnak.
(MTI)
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Rég nem látott szinteken a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete.
Megreformálják a vendégmunkásokra vonatkozó szabályokat.
A legfőbb hajtóerő jelenleg a magas alapkamat, amelyet a Magyar Nemzeti Bank 6,5 százalékon tart.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
Diákok ezrei készülnek országos iskolai sztrájkra és utcai tüntetésekre. Szerintük a sorkatonaság nem a biztonságról, hanem a nagyhatalmi érdekekről szól.
A miniszterelnök szerint ideje volt, hogy a Tisza tervei kapcsán tiszta víz kerüljön a pohárba.
