Bár a GDP-nél is nagyobb mértékben nő a háztartások vagyona, az öngondoskodást segítő termékek aránya nem követi ezt, Magyarország elmaradt ebben a fejlett nyugat-európai és a szomszéd országokhoz képest is – hangzott el az 56. Közgazdász-vándorgyűlés öngondoskodásról rendezett panelbeszélgetésén, pénteken Debrecenben.
A panelbeszélgetés résztvevői leginkább az állami szerepvállalás erősítését sürgették, kiemelve, hogy az öngondoskodási piac és az értéktőzsde fejlesztése kölcsönösen támogathatná egymást.
Hardy Ilona, az Aranykor Önkéntes Nyugdípénztár alapító elnöke szerint szükség volna az ágazat erősebb kormányzati támogatására, bár nem vitatta, hogy a nyugdíjrendszert tekintve az elsődleges szerep az állami nyugdíjrendszeré.
A szakember kiemelte: a nyugdíjpénztárak bátorságát jelzik az általuk elért igen magas hozamok, különösen a mostani alacsony kamatok között. A portfólióikban a hazai részvények csekély arányának az alacsony hazai részvényválaszték az oka.
Rámutott: az előző években jóval fiatalabb volt az új nyugdíjpénztári tagok átlagéletkora, a pénztári szektor tagsága elöregedőben van, „újabb döfést” jelentett a cafeteria megszüntetése ezen a területen, jövőre 5 százalék alatt lehet a munkáltatói befizetések aránya.
Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke szerint részben történelmi okai vannak a lemaradásnak a nyugat-európai országoktól, de
Szerinte a befektetők pénzügyi tudatossága és kockázatvállalási hajlandósága növelheti az öngondoskodást, de ezen a téren visszafogott a befektetők, az öngondoskodásra figyelmet fordítók magatartása.
Erdős Mihály, a Generali Biztosító elnök-vezérigazgatója úgy vélte: nagy szükség van a személyes meggyőzésre, aminek nem mond ellent, hogy erőteljesen fejleszteni kell ezen a téren is a digitalizációt. A szolgáltatóknak egyre inkább növelni kell a digitális fejlesztéseket, erre nagyobb forrásokat is kell áldozni – mondta.
Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgató-helyettese rámutatott: hiányzik a hosszú távú befektetői szemlélettel rendelkező réteg Magyarországon, az ügyfelek kockázatérzékenysége pedig igen magas. Látható, hogy
– fűzte hozzá.
Horváth István, a K&H Bank private banking igazgatóságának vezetője szerint nem a befektetési lehetőségek gátolják az öngondoskodás bővülését, az öngondoskodók bázisát kellene szélesíteni az adókedvezmények bővítésével.
Úgy ítélte meg: a biztosítóknak, a bankoknak fel kell mérniük a valós kockázatokat, és a jövő bemutatásában a szolgáltatóknak transzparensnek kell lenniük, tudatosítaniuk kell a leendő öngondoskodást vállalókban, hogy ez a hosszú távról szól. Kiemelte: a pénztáraknak nagy szerepük lehet a tőzsde fejlesztésében, ha ezt a szabályozás is támogatja majd.
(MTI)
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
A miniszterelnök tiszta vizet öntött a pohárba – ezért fontos a béke.
A befektetési szakember nem csak a mesemondásban erős. Több tévedése kifejezetten azt bizonyítja, hogy gazdasági téren sem lát jól a pályán.
Rengeteg pénzt spórolnak meg így.
„Magyarországon sohasem tettünk különbséget az ideérkező beruházók között nemzetiségi alapon” – jelentette ki Szijjártó Péter Shinheung beruházásának átadásán.
Nem látni a tömeg végét a miniszterelnök által posztolt videón.
Arne Slotot természetesen a gólt és gólpasszt jegyző magyar futballistáról is kérdezték a Frankfurt elleni győzelem után.
