Hogyan zilálják szét a jegybankok a társadalmat?

„A jegybankok így a gazdaság feltámasztására tett nagy igyekezetükben nem csak tőkepiaci buborékot fújtak, aminek a leeresztése akár recesszióba is tolhatja a gazdaságot, hanem politikájukkal olyan káros társadalmi hatásokat keltenek, amely komoly társadalmi elégedetlenséget szít (joggal), és a szélsőséges politikai mozgalmakat erősíti (mint minden társadalmi-gazdasági feszültség).

A nagy jegybankok kamatpolitikája borzasztóan káros és kontraproduktív. Valószínűleg egy bizonyos szint, kb. 1-2% alá nem lenne szabad levinni a kamatokat. Amíg ezt nem értik meg a jegybankok vezetői, addig egyrészt felerősítik a ciklikus kilengéseket az eszközárbuborékokon keresztül, másrészt szétzilálják a társadalmat a vagyoni egyenlőtlenségek generálásával, és a lakáshoz jutás ellehetetlenítésével.

Zárójelben megjegyezném, hogy a kis jegybankoknak, mint pl. a magyar, nincs sok autonómiája ebben a kérdésben: a nagyok politikájához kell valamilyen módon igazodnia. A magyar monetáris rendszer egyébként is megváltozott: a 2000-es években a sok devizahitel miatt a forint stabilan tartása volt a kulcsfontosságú, ezért minden feszültség a kamatokon vezetődött le: ha jó volt a hangulat, lehetett kamatot csökkenteni, ha rossz, az egekbe kellett emelni. Az új monetáris rendszer lényege ezzel ellenkezően a kamatszint alacsonyan tartása, ugyanis mind az államadósság, mind a lakossági/vállalati adósság egyre nagyobb része effektíve a rövid kamathoz kötött, s ennek gyors és nagyarányú megemelkedése súlyos gazdasági problémákat okozhat. Mivel a kamatszint kvázi rögzített (értve ezalatt, hogy a lehetőségekhez képest a legalacsonyabban kell tartani), ezért minden feszültség a forinton vezetődik le: ha emelkedik a globális kamatszint, akkor a forint sokat gyengülhet, ha csökken, akkor erősödhet. Ez persze logikusan következik a lehetetlen szentháromságból.

(A gazdaságpolitika a tőkemozgás szabadsága, a devizaárfolyam és a kamatszint közül kettőt határozhat meg, a harmadik a másik kettő függvénye. Mivel nálunk a tőkemozgás szabad és a kamatokat szeretnénk láthatóan minél tovább minél alacsonyabban rögzíteni, így a devizaárfolyam kell, hogy viselje a csapásokat… )”