Több repülőtéren is munkába álltak már a robotok.
„A légi közlekedés a világgazdaság meghatározó tényezője. Az Airports Council International adatai szerint globálisan közel 18 ezer kereskedelmi repülőtér üzemel. A repterek tavaly 4 milliárd utast szolgáltak ki, s ez a szám a becslések szerint két évtizeden belül a duplájára nőhet, azaz az üzemeltetőknek rendkívül dinamikus növekedési ütemmel kell lépést tartaniuk, ráadásul egyre magasabb elvárásoknak kell megfelelniük. Az utasok ugyanolyan »élményre« vágynak, amilyet a szolgáltató szektor megannyi szereplőjénél már megtalálnak. A repülőtér-üzemeltetők (mint gazdálkodó vállalatok) pedig hatékony működést, minél gyorsabb megtérülést, profitot várnak minden fejlesztéstől. A repterek kettős szorításban vannak tehát, amelyet a legmodernebb technológia alkalmazásával lehet feloldani. Ez is magyarázza, hogy a légikikötő-üzemeltetők csak tavaly közel 8,5 milliárd dollárt költöttek IT-fejlesztésekre.
Nézzünk néhány igazán modern példát!
Több repülőtéren is munkába álltak már a robotok, kiterjesztett realitás segít gyorsan megtalálni a keresett kaput, közel teljesen automatizálva van a poggyászfeladás, s megtartották már az első reptéri hackathont is, ami e nagyvállalatok nyitását jelenti a startupok felé.
Mesterséges intelligenciával ellátott digitális asszisztens végezheti a bejelentkezést, kezelheti az itinerünket – törlés esetén új járatot javasol, és intézi a számlázási tennivalókat is –, vagy arcazonosítással gyorsíthatja a bejutást. Blokklánc segíthet a cargo és az ellátási lánc adminisztrációjának egyszerűsítésében. Minden esetben az adat és a sebesség a kulcs. Óriási adathalmazt kínálnak maguk az utasok is: felmérések szerint a repülővel utazók 97 százaléka hord magánál legalább egy mobileszközt, s használja is, miközben várakozik. Már működik olyan megoldás, amely a wifihasználat alapján tud releváns ajánlatokat adni az utazóközönség számára. Ne lepődjünk meg, ha számos reptéren két éven belül már ilyen helyzetfelismerő alkalmazásokkal találkozunk, amelyek »visszautasíthatatlan kereskedelmi ajánlatokat« tesznek nekünk.”
Az AI Summit 2025 második napján világossá vált: a mesterséges intelligencia már nemcsak iparágakat, hanem a hadseregek működését is alapjaiban alakítja át. Autonóm drónok, szenzorokkal felszerelt katonák és valós idejű döntéstámogató rendszerek mutatták meg, hogyan formálja át a digitális korszak a biztonságpolitikát és a hadviselést.
A magyar egészségügy digitalizációja mérföldkőhöz érkezett: az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ma már több millió ember mindennapjait könnyíti meg.
Digitalizáció és mesterséges intelligencia a honvédelemben.
A II. kerületi momentumos alpolgármester botránya körül egyre több a kérdés.
Gyökeres átalakulás előtt áll a magyar agrárium.
Magyar önjelölt közlekedési szakértőként és „meteorológusként” ostoba kirohanásával – „zápornak” degradálva a vihart – még saját rajongói haragját is magára zúdította. Horváth K. József írása.
Szenegál szívós ellenfélnek bizonyult, de a végére csak kinyílt az olló.
Tordai a jelek szerint nem a magyar energiabiztonság oldalán áll.
