Az idei enyhe, általában hótakaró nélküli telet viszonylag jól átvészelték az őszi vetések. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felmérése szerint az 1,6 millió hektáros őszi vetésű kalászos gabona és őszi káposztarepce vetésterületének 90 százalékán jó vagy közepes minőségűek a növényállományok.
A NAK MTI-nek küldött keddi közleménye kiemeli: az őszibúza-vetéseket a téli fagy nem károsította jelentősebben. A 955 ezer hektáros vetésterület közel 90 százalékán jó vagy közepes az állomány állapota. A felázott talaj hátráltatta a tavaszi fejtrágyázást, de a jelentések szerint a táblák jelentős részén sikerült azt időben elvégezni. A csapadékos tavaszi időjárás miatt mindenhol számítani kell a gombás betegségek megjelenésre – írták.
Az enyhe, hótakaró nélküli tél a várakozások ellenére nem okozott kipusztulást az őszi káposztarepcénél, a 270 ezer hektáros vetésterület több mint kétharmadán jó, további 25 százalékán közepes minőségű az állomány. A fejtrágyázást a repcénél is nehezítette az időjárás. A kora tavaszi rovarkártevők már megjelentek a táblákon, az ellenük való védekezést sok helyütt hátráltatja a felázott talaj.
A 230 ezer hektáron termesztett őszi árpa jól bokrosodott, a fagy nem károsította a növényeket. Az állományok 90 százaléka jó vagy közepes minőségű. Ugyanez mondható el a 97 ezer hektáros tritikálé és a 27 ezer hektáros rozs vetésterületről is.
A tél folyamán az 1,62 millió hektáros őszi kalászos gabona és őszi káposztarepce terület 1 százalékán, mintegy 17 ezer hektáron pusztult ki a vetés, főként a belvíz miatt – közölte az agrárkamara.
Mindez azért is számít jó hírnek, mert tavaly a mezőgazdaság visszaesése számszerűsíthetően rontotta a GDP-növekedési adatokat: Suppan Gergely makroelemző szerint nagymértékben, mintegy 0,5-0,6 százalékponttal fogta vissza 2017-ben a gazdasági növekedést a mezőgazdasági kibocsátás két számjegyű visszaesése.
(MTI nyomán)