Lehetséges, hogy korábban a munkavállalók nem a termelékenységüknek megfelelően voltak megfizetve.
„Vagyis a kormányzat az elmúlt két ciklus alatt, ledolgozott egy jelentős, több évtizedes, a rendszerváltoztatás óta fennálló lemaradást (foglalkoztatás) az Európai Unió többi országához viszonyítva, mindezt a reálbérek jelentős emelkedése mellett, úgy hogy közben a munkaerőköltséget (és így az inflációt) is sikerült kordában tartani. A gazdaságpolitika eredményeinek áldozata egy mutatószám lett, az egy munkavállalóra jutó reál GDP, amelyet jelentősen befolyásol a munkaerőpiaci helyzet, így csak korlátozottan alkalmas a hazai folyamatok leírására, emellett semmit nem mond a jóléti, illetve vagyoni helyzetről, amelynek javítása a gazdaságpolitika fő célja. Valóban szükség van a termelékenység növelésére, mert annak segítségével növelhető a reálbér és így javítható a háztartások jövedelmi helyzete, azonban az eddigi gazdaságpolitika nem nevezhető kudarcnak és nem zsákutcába vezet, csupán a korábbi problémákat és egyensúlytalanságokat kezdte el kezelni.
Végezetül fontos kiemelnünk, hogy a szerző, mint sok, a témában megjelent cikk (de ez inkább a közgazdasági gondolkodás általános problémája) abból a feltevésből indul ki, hogy korábban a magyar munkaerőpiacon egyensúlyi helyzet volt. Vagyis a munkavállalókat pontosan a hozzáadott értéküknek/termelékenységüknek megfelelően fizették és az utóbbi időszak béremelései ebből az egyensúlyi pontból mozdítják el a munkaerőpiacot. Azonban ez a feltételezés nincs alátámasztva sehol, így az is lehetséges, hogy korábban a munkavállalók nem a termelékenységüknek megfelelően voltak megfizetve, így ebben az esetben a jelenlegi folyamatok (termelékenységnél gyorsabb ütemben növekvő bérek) az egyensúly elérését segítik elő.”
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A miniszterelnök jelezte, a mostani bérmegállapodás alapján a három év együtt 40 százalékos béremelkedést jelent.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője szerint a kulcskérdés leginkább az lesz, hogy mennyire mernek majd a vállalatok bért emelni, vagy inkább óvatosabbak lesznek-e az év eleji bértárgyalások során. Ez a gazdasági kilátásoktól függ. A legtöbb vállalat rendszerint a március–áprilisi időszakban emeli a béreket. Ha akkor a kilátások pozitívak lesznek, akkor a nemzetgazdasági bérnövekedés is ismét közelítheti a két számjegyű szinteket.
A helyzet most más, mint 2022 őszén volt: a folyó fizetési mérleg többlete kedvező, azaz a forintgyengülést főként a Fed-kamatvárakozások, a közel-keleti konfliktus és az amerikai választások okozta bizonytalanság okozza. E hatások enyhülésével a forint erősödése várható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Ugyan a figyelmeztetések szerint ősszel emelkedhet kicsit az infláció, de az áremelkedés éves mértéke a Portfolio cikke alapján 2021 óta először a jegybanki célszintre mérséklődhet.
A magyar munkavállalók 77 százaléka támogatná, ha ágazatonként és munkakörönként is meg lehetne határozni bérminimumot.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
