Hont András az ATV-ben: Ne tagadjuk már el, hogy a 2022-t megelőző tíz évben mérhető reálbér-növekedés volt (VIDEÓ)
Belföld
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
Ft
Ft
4°C
-1°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai Előfizetés
12. 14.
szombat
Az elmúlt évtizedek kilenc legnagyobb magyar gazdaságpolitikai sikere
2018. április 07. 09:07
Az államadósság, a gazdaság külső sérülékenysége, a vállalkozások, a munka terhei vagy éppen a munkanélküliség nagyot csökkent, a foglalkoztatás, a fizetések és a termékenység viszont nagyot nőtt 2010 után Magyarországon. Összegyűjtöttük a kilenc legfontosabb gazdaságpolitikai trendfordulót.
2018. április 07. 09:07
1. Csökkenteni kezdtük az államadósságot
2010-ig Magyarországon az államadósság rendkívül gyors ütemben emelkedett. 2002-ben az adósság még a GDP (az egy év alatt megtermelt bruttó hazai termék) 55 százalékát tette ki, 2010-ben pedig már közel 80 százalékát. A 2010 előtti átlagos eladósodási tempóval haladva 2018-ra a GDP 105 százaléka lenne a magyar államadósság, így a magyar állam eladósodottabb lenne, mint Spanyolország, és csatlakozott volna a magas adósságot maguk előtt görgető mediterrán országok klubjához. Ehelyett a magyar államadósság már 2011-től csökkenő pályára állt, így már a hetven százalékot közelíti, középtávon pedig hatvan százalékra csökkenhet.
A GDP arányos államadósság-csökkenés jelentős részben köszönhető annak, hogy
2018 lesz sorozatban a hetedik olyan év, amikor a költségvetés hiánya a bűvös 3 százalékos uniós hiánycél alatt marad.
Erre a 2010-et megelőző 18 évben csak egyszer volt példa, 2000-ben.
Az államadósság aránya a GDP-hez képest
Forrás: Eurostat.
2. A devizaadósság is csökkenő pályára állt, a háztartásoké pedig megszűnt
2010 előtt a gazdaságpolitika a többségében külföldi tulajdonú bankrendszerrel közösen devizában adósította el a magyar háztartásokat, vállalatokat és az államot. A háztartások devizaadóssága 2005-ben még a GDP két százaléka volt, 2010-re viszont már a húsz százalékot is meghaladta, miközben egyetlen visegrádi országban sem nőtt 13 százalék fölé.
A hazai háztartási devizahitel-állomány 2010 és 2015 között az új gazdaságpolitikai intézkedéseknek köszönhetően azonban megfeleződött, majd a 2015-ös forintosításokkal teljesen megszűnt és már a GDP nulla százalékához közelít.
Így a 2010 előtti nyolc év alatt felhalmozott devizaadósság 2010 után lenullázódott.
Nem csak a háztartások, hanem a magyar állam is devizában adósodott el 2010 előtt (az államadósság devizaaránya látható a lenti ábrán). Ezzel a fő probléma az, hogy a magas devizaarány jelentősen csökkenti a gazdaság külső sokkokkal szembeni ellenállóképességét.
Kijelenthető, hogy a kivételesen nagy külső tartozásállomány miatt került Magyarország a szakadék szélére a 2008-as válságban. Nettó külső tartozásállományunk 50-70 százalékponttal haladta meg régiós vetélytársainkét.
Az államadósság devizaaránya 2010 előtt és 2010 után százalékban
Forrás: Századvég-számítás ÁKK-adatok alapján.
3. A devizatartalék már elegendő a külső sokkok kivédéséhez
A Greenspan-Guidotti mutató azt méri, hogy egy ország tartalékai képesek-e fedezni az ország rövid lejáratú külső adósságát, így a gazdaság mennyire ellenálló egy tőkekivonási sokkal szemben. Az arány akkor optimális, ha egy fölötti értéket vesz fel (ezt az arányt emeltük ki a lenti ábrán).
Ha ugyanis a külső finanszírozás leáll, akkor a devizatartalékból kell biztosítani a lejáró külső adósság visszafizetését. A széles körben használt mutató megbízhatóan jelzi, hogy egy országban fennáll-e egy esetleges külső pénzügyi válság veszélye.
2006 és 2010 között nem fordult elő, hogy a tartalékszint kellően magas legyen,
míg 2011-től kezdve a tartalékszint évről évre stabilan meghaladja a rövid lejáratú külső adósság mértékét, amely elengedhetetlen egy külső válság kivédéséhez.
Greenspan-Guidotti mutató és összetevői
Forrás: Századvég-számítás MNB-adatok alapján.
Megjegyzés: A tartalék és a rövid lejáratú adósság a bal tengelyen, a Greenspan-Guidotti mutató a jobb tengelyen látható.
4. Az átlagos magyar középvállalat már kevesebbet adózik, mint a lengyel, cseh vagy a szlovák
A középvállalatok adóterhelése a kétezres években a Világbank adatai alapján még 55 százalék feletti volt, miközben Lengyelországban már ekkor is 45 százalék alatti adóterhelés rakódott a teljes hozzáadott értékükre (ez tartalmazza a vállalat által megtermelt munka- és tőkejövedelmeket is). Ez az egyenlőtlenség is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a lengyel gazdaság még a 2008-as válságban is növekedett, miközben Magyarország egyedüli visegrádi országként a Nemzetközi Valutaalap mentőcsomagjára kényszerült.
Ezért volt tehát szükség a középvállalatok adóterheinek gyors csökkentésére 2010 után. Mára Magyarországon az adóterhelés jelenleg 39,1 százalékos a korábbi 57 százalék helyett, egy átlagos középvállalat tehát negyedével kevesebb adót fizet a hozzáadott értéke után, mint 2010-ben. A gazdaságpolitika célja, hogy a középvállalatok terhei tovább mérséklődjenek, és 2022-re 30-35 százalékra csökkenjenek. Így Magyarország megőrizheti a visegrádi országok közötti első helyezését, ami azt jelenti, hogy
egy átlagos középvállalat továbbra is kevesebbet adózik majd Magyarországon, mint Lengyelországban, Szlovákiában vagy Csehországban.
Az átlagos középvállalatok teljes hozzáadott értékére rakódó adóterhelés
Forrás: Világbank Doing Business Report (2017-2018-ra saját számítás a Világbank módszertana alapján).
5. 2010 után már a munkaerőt is támogatja a gazdaságpolitika
Míg az átlagbéren tízezer forintos emelés esetén az állam elvont 7200 forintot 2010 előtt, 2018-ban már csak 4300-at,
és a cél, hogy a következő négy évben ez az összeg jóval négyezer alá csökkenjen.
A marginális adóék ezzel 72 százalékról 43 százalékra csökkent (itt a családi adókedvezményeket is figyelembe vettük). A többi visegrádi ország 2010 előtt csak legrosszabb esetben vonta el a béremelés felét. Nem csoda, hogy régiós versenytársaink könnyebben átvészelték a 2008-as válságot, míg Magyarország sokszorosan egyensúlytalan gazdasággá vált.
A marginális adóék tehát azt mutatja meg, hogy ha egységnyivel emelkedik egy munkavállaló teljes bérköltsége, akkor abból a munkaadónak és a munkavállalónak összesen hány forintot kell a közterhek megfizetésére fordítania. Ez látszik százalékban megadva a lenti ábrán az OECD adatai alapján.
Marginális adóék az átlagbéren százalékban
Forrás: OECD, Magyarországra családi adókedvezménnyel. 2017-2018-ra Századvég-számítás.
6. Húsz év stagnálás után 750 ezer új munkahely
A gazdaságpolitika hibás reakciója a rendszerváltás során megszűnő másfél millió munkahelyre az volt, hogy segítette az inaktivitásba vonulást, és az egyéni erőfeszítések feltétele nélkül adott relatíve nagylelkű szociális juttatásokat. Így nem csoda, hogy a megszűnő másfél millió munkahely romjain csak kétszázezer fővel bővült a foglalkoztatás Magyarországon 2006-ig, hogy aztán 2010-re újra ugyanott tartsunk, mint 1996-ban, a magyar foglalkoztatás történelmi mélypontján.
Az 1987-es 5 millió 371 ezer fős foglalkoztatási szintről 1996-ra 3 millió 778 ezer főre csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, majd 2006-ra 3 millió 930 ezer főre bővült, hogy 2010-ben újra 3 millió 781 ezer főre csökkenjen. Ez a kétezres évek legalacsonyabb, 44,8 százalékos foglalkoztatási rátáját jelentette, amelyet 2017-re 59,3 százalékos, a kilencvenes évek óta sosem látott magasságba sikerült emelni.
2018-ban a foglalkoztatottak száma akár 4 és fél millió főre növekedhet,
ezzel a két évtizeden keresztül elképzelhetetlennek számító teljes foglalkoztatás megvalósul.
A munkahelyek többségét a hazai piac hozta létre
A 750 ezres bővüléshez a közfoglalkoztatás 100 ezer munkahellyel járul hozzá, hiszen a 2010-ben is létező közfoglalkoztatotti létszámhoz képest a jelenlegi 165 ezer fős szint ekkora növekményt jelent. A Magyarországon regisztrált, de külföldön dolgozók létszámnövekedése pedig 70 ezer főre tehető. E fölött értelmezendő azoknak a száma, akik a 2011 után megnyíló európai munkaerőpiacon vállaltak állást. Vagyis 2018-ban bőven 800 ezerrel több magyar dolgozik, mint 2010-ben. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a 750 ezres bővülésből félmillió köszönhető a külföldön dolgozóknak és 200 ezer a közfoglalkoztatásnak.
A 750 ezres bővüléshez a közfoglalkoztatás 100 ezer munkahellyel járul hozzá, hiszen a 2010-ben is létező közfoglalkoztatotti létszámhoz képest a jelenlegi 165 ezer fős szint ekkora növekményt jelent. A Magyarországon regisztrált, de külföldön dolgozók létszámnövekedése pedig 70 ezer főre tehető. E fölött értelmezendő azoknak a száma, akik a 2011 után megnyíló európai munkaerőpiacon vállaltak állást. Vagyis 2018-ban bőven 800 ezerrel több magyar dolgozik, mint 2010-ben. Nem igaz tehát az az állítás, hogy a 750 ezres bővülésből félmillió köszönhető a külföldön dolgozóknak és 200 ezer a közfoglalkoztatásnak.
A munkaalapú társadalom célját a személyi jövedelemadó és a közfoglalkoztatás is alapvetően segítette (a közfoglalkoztatást most Magyarország után a németek is átvennék).
Emiatt 2012 óta a súlyosan nélkülözők száma 1 millió 300 ezer fővel, mintegy 40 százalékkal az elmúlt húsz év legalacsonyabb szintjére csökkent Magyarországon.
(Ez a legnagyobb regisztrált csökkenés az unióban.) Ráadásul azon kiskorúak aránya is megfeleződött 2010 óta, akik nem látnak otthon dolgozó felnőttet.
Foglalkoztatottak száma ezer főben
7. Évtizedek óta nem látott reálbér-emelkedés
A munka és a munkáltatók terheinek csökkentése, a válságkezelés után beinduló gazdasági növekedés és a 2010 előtti tendencia megfordítása, melynek értelmében a munkavállalók részesedése a megtermelt jövedelemből fokozatosan csökkent, lehetővé tette a fizetések emelését. A teljes foglalkoztatás gazdaságpolitikai célja a rendszerváltás óta nem látott bérnövekedést eredményezett, mivel drasztikusan csökkentette a munkanélküliek segélyeken gyámolított tartalékseregét. Így a munkaerő alkuereje a piacon nőtt. A nettó reálbérek öt éve megtorpanás nélkül nőnek.
Meglepő különbség, hogy
míg 2002 és 2010 között mindössze 13 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek, 2010-től 2017 végéig családi adókedvezményekkel számítva 36 százalék volt az emelkedés,
ami 2018 végére elérheti a 48 százalékot. Összehasonlításul 1970 és 2010 között összesen 28 százalékkal nőtt Magyarországon a nettó reálbér. A reálbér-növekedésben fontos szerepe volt a közszféra – költségvetés szempontjából is fenntartható, tehát nem eladósító – életpálya-programjainak és a kormány kezdeményezésére létrejött hatéves bérmegállapodásnak.
A minimálbér bruttó összege 2010 óta 88, a garantált bérminimum pedig 102 százalékkal nőtt,
ez a gazdaság fehéredését és a termelékenység javulását is nagyban támogatja majd.
Míg számos nyugati országban az elmúlt évek tendenciáját folytatva reálbérek 2018-ban is csökkennek, addig hazánkban a legnagyobb béremelkedést várják külföldi elemzők. Ez a magyar gazdaság versenyképességét az ortodox közgazdászok nézeteivel szemben egyáltalán nem rontja majd.
Nettó reálbérindex (növekedés az előző évhez képest)
Forrás: KSH.
8. Demográfiai fordulat: több gyermek születik
A népességcsökkenés megállításához szükséges demográfiai fordulat első lépéseit a kilencvenes évek hanyatlása és a kétezres évek stagnálása után 2010 után sikerült megalapozni. 2012-re emelkedett a termékenységi arány (ez megmutatja, hogy egy anyának átlagosan hány gyermeke születik), hogy aztán folytatódó növekedés után elérje az 1,53-as értéket, ami már közelíti az 1995-ös számot.
Teljes termékenységi arányszám
Forrás: KSH.
9. A hazai és a külföldi tulajdon arányában bekövetkező fordulat
Míg 2002 és 2010 között az állam működő vagyona GDP arányosan 27 százalékponttal csökkent, addig 2010 és 2018 között – zömében az 1994 és 1998 között elhibázottan külföldi kézre játszott közműcégek és banki tulajdonhányadok visszavásárlásával – 5 százalékponttal nőtt. Végre magyar kézben vannak azok a közműcégek, amelyek a világ minden pontján nemzeti tulajdonban vannak, és a bankrendszer 80:20-as külföldi:hazai aránya is 50:50-re módosult. Látható azonban, hogy sokkal gyorsabban és könnyebben külföldi tulajdonba lehet juttatni a működő vagyont, mint visszaépíteni azt.
Az állam működő vagyona a GDP arányában
Forrás: Makronóm-számítás a működő állami vagyon alapján.
Ezért sikerült a kudarcsorozatból való kitörés
Rövid gyűjtésünk felveti a kérdést, hogy miért sikerült a gazdaságpolitikának kitörnie a két évtizedes kudarcok sorozatából. Annyi bizonyos, hogy teljesen új gazdaságpolitikai gondolkodás kezdődött Magyarországon a zsákutcából való kijutás érdekében, amit ma már a nemzetközi szakmai közvélemény is elismer. Kiderült, hogy a magyar döntéshozók sokáig rossz feltevésekre alapoztak, vagy egyszerűen nem kívánták, esetleg nem tudták megoldani a legfontosabb gazdasági problémákat.
A 2008-as válság Magyarországot azért érintette még súlyosabban, mint régiós versenytársait, mert Magyarország egy saját belső válságot idézett elő már 2006-ra, a járványok pedig mindig a legyengült szervezetre veszélyesek igazán. Míg az első húsz év jelentős részében a magyar gazdaságpolitika volt a magyar gazdaságra leselkedő egyik legnagyobb veszély, addig 2010 után a gazdaságpolitika számos negatív trendet fordított meg rövid idő alatt.
Rövid gyűjtésünk felveti a kérdést, hogy miért sikerült a gazdaságpolitikának kitörnie a két évtizedes kudarcok sorozatából. Annyi bizonyos, hogy teljesen új gazdaságpolitikai gondolkodás kezdődött Magyarországon a zsákutcából való kijutás érdekében, amit ma már a nemzetközi szakmai közvélemény is elismer. Kiderült, hogy a magyar döntéshozók sokáig rossz feltevésekre alapoztak, vagy egyszerűen nem kívánták, esetleg nem tudták megoldani a legfontosabb gazdasági problémákat.
A 2008-as válság Magyarországot azért érintette még súlyosabban, mint régiós versenytársait, mert Magyarország egy saját belső válságot idézett elő már 2006-ra, a járványok pedig mindig a legyengült szervezetre veszélyesek igazán. Míg az első húsz év jelentős részében a magyar gazdaságpolitika volt a magyar gazdaságra leselkedő egyik legnagyobb veszély, addig 2010 után a gazdaságpolitika számos negatív trendet fordított meg rövid idő alatt.
Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Váratlan fordulat: ezért kapott lendületet a forint
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
Friss kutatás: egy egész társadalmi réteg ellenzi Ursula von der Leyen legújabb tervét
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Nagy bejelentést tett Varga Mihály: kiderült, hogy ebben a mutatóban Magyarország toronymagasan vezet az Európai Unióban
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
Nemzetközi mozgásterünk sose volt ilyen tágas, mint az előttünk álló időszakban
...illetve jó esély mutatkozik a háború lezárására, az új gazdaságpolitika pedig komoly növekedést és béremelkedést fog hozni az előttünk álló esztendőben.
Rendkívüli bejelentés: bombát rejthettek el a magyar nagykövetségen Párizsban
„Ezekben percekben kutatják át a francia hatóságok két bombakereső kutya bevonásával, miután életveszélyes fenyegést kaptak a képviseleten dolgozó kollégáink egy email formájában” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter
Aggasztó cikket közölt a Politico: a NATO európai katonák Ukrajnába küldéséről tárgyal
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Összesen 129 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
1istvan
2019. december 03. 19:04
és ennyire nem érdekli őket az eü:
- Nem maradt ki a „rablásból” az egészségügy sem, így az alábbi kórházfelújításokra került sor:
● Szent Imre kórház 6,8 milliárd Ft.,
● Egri Markot Ferenc Kórház 6 milliárd Ft.,
● Sport Kórház 10 milliárd Ft.,
● Körmendi Kórház 1,4 milliárd Ft.,
● Veszprémi Cholnoky Ferenc Kórház 1,4 milliárd Ft.,
● Zalaegerszegi megyei kórház 30 milliárd Ft.,
● Dombovári Szent Lukács Kórház 1,8 milliárd Ft.,
● Győri Petz Aladár Kórház 11.2 milliárd Ft.,
● Teljes felújítás a Pécsi 400 ágyas egyetemi klinikákon 15 milliárd Ft., ● ● Szombathelyi Markusovszki Kórház 6, 3 milliárd Ft.,
● Hatvani Albert Schweitzer Kórház 3,5 milliárd Ft.,
● Bethesda Gyermekkórház 150 millió Ft.,
● Debreceni Kenézy Kórház 500 millió Ft.,
● Kaposvári kaposi Mór kórház 600 millió Ft.,
● Békés megyei Pándy Kálmán Kórház Gyula 6,6 milliárd Ft.,
● Budapesti Bajcsy Zsilinszky Kórház 700 millió Ft.,
● Karcagi Kátai Gábor Kórház 800 millió Ft.,
● Várpalotai Szent Donáth Kórház 800 millióFt.,
● Budapesti Uzsoki Kórház 6,5 milliárd Ft.,
● Nyíregyházi Jósa András Kórház 1,1 milliárd Ft.,
● Hódmezővásárhelyi és makói egyesült Kórház , 3,3 milliárd ft.
- Továbbá felújítottak 60 mentőállomást, átadtak 20 új mentőállomást, vásároltak 500 új mentőautót.
- 50 százalékkal nőtt a CT és MRI vizsgálóeszközök száma.
- A „katasztrofális” egészségügyi helyzetet az is jellemzi, hogy jelentősen csökkent a várólisták száma és a várakozási idő. Olyannyira, hogy Nagybritániából ide járnak műtétekre (168 óra !!!), mert ott nem tudnak időpontot mondani. Fél Európa ide jár fogorvosi ellátásra. Párizsban két hetet kell várni, hogy bejusson valaki a körzeti orvoshoz, a mentő nem megy ki bemondásra, a körzeti orvos legtöbb helyre nem megy ki, mert fél. Nem úgy, mint itthon, ha negyedórán belül nincs a helyszínen a mentő bárki telefonhívására, már tombol a sajtó. Szóval az egészségügy sehol sem Schwarzwald klinik, vagy Bergdoktor. Londonba ha bejut valaki egy körzeti rendelőben ott ül egy turbános ember zakóban és rögtön szól hogy ne gyere közelebb, megkérdezi mi a bajod, beüti számítógépbe ír egy receptet és „see You again.” Sorolhatnám USÁ-tól, Kanadáig a rémtörténeteket. Havi 130 ezer Ft-al nőtt a háziorvosi praxistámogatás. Mintegy ötszázmilliárdos egészségügyi fejlesztési program valósult és valósul meg a ciklusban mely a legnagyobb a magyar egészségügy történetében. Most indul egy 600 milliárdos kórházfejlesztési program.
olali
2019. december 03. 19:03
Manyup-ot a baloldali kormányok 10 éven keresztül vonták el a költségvetésből, ez visszakerült a költségvetésbe. Minden nyugdíj kifizetésre került, tehát ez messze nem lopás.
balbako_
2019. augusztus 13. 14:53
Rátapintott a lényegre. Ezek az emberek - és nemcsak a felsoroltak - szakmailag megbuktak, de annyi gerinc nincs bennük, hogy beismerjék elnézést tévedtünk! Ó nem! Marad a bűvészkedés a számokkal melyre alapot a Soros hálózat "felmérése" alkalmazottaik hazugságát beemelve tudományosnak álcázott politikai hazugságokba ad. És inkább az ország gazdaságát bedöntenék csak önnön hagymázos elképzeléseiket bevezessék. Ha létezik aljasság ez az!
krakken96
2019. augusztus 13. 14:53
1.a köz"munka" mióta munka?
2.ha mindenki kevesebb adót fizet beleértve a multikat
miből lesz pénz oktatásra,egézségügyre?
3.a béremelés nem a képzett munkaerő elvándorlása miatti munkaerőhiány következménye?
4.a TERMÉKENYSÉGI grafikon ILLÚZIÓ,
ha 0-tól számoljuk feleennyire sem emelkedett a mutató.
ill.a fehérek születési száma stagnált,
a cigányoké emelkedett és inkább ők emelték meg a termékenységet is,mert már olyan sokan vannak a csecsemők között.
Körözi a rendőrség Till Tamás gyilkosát, kiadták a nevét és fényképét
origo.hu
Közeledik a karácsony: Pikó András megduplázta a saját fizetését
mandiner.hu
Hajdú Péter rendet tett: „Semmivel sem tartozol Jimmy testvéreinek”
borsonline.hu
Szoboszlai olyan posztra került a Liverpoolban, mint még soha + videó
magyarnemzet.hu
Mihályfi Balázs és Tóth Adrienne lányuk szerelméről vallottak
ripost.hu
Nem mindennapi dolog történt az ukrán-magyar határon
vg.hu
Izzott a levegő a stúdióban: Csintalan belecsapott a lecsóba
mandiner.hu
Írországban kezd a magyar válogatott a vb-selejtezőben – menetrend
nemzetisport.hu
Hont András az ATV-ben: Ne tagadjuk már el, hogy a 2022-t megelőző tíz évben mérhető reálbér-növekedés volt (VIDEÓ)
mandiner.hu
Megkongatták a vészharangokat Bécsben: bepánikoltak Mészáros Lőrinc miatt az osztrákok
mandiner.hu
Elemző az álhírterjesztésről: Magyar Pétert az a veszély fenyegeti, hogy ő maga is két lábon járó fake news-gyárrá változik
mandiner.hu
Financial Times: Putyin rövidesen beváltja az ígéretét, már a hétvégén Oresnyik rakéták zúdulhatnak Ukrajnára
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.