Kiemelte: a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének évi átlagos növekedési üteme 2030-ig elérheti 11 százalékot, a vállalati hitelek évi 12 százalékkal, a kis- és középvállalati hitelek 13 százalékkal, a háztartások hitelei ennél is jobban, évente 15 százalékkal nőhetnek, sőt, a lakáshitelezés még ennél is gyorsabban, évi 18 százalékkal bővülhet. Jelezte: a hitelezés fellendülésének az ügyfelek jelenleginél szélesebb körénél és a mostaninál alacsonyabb árazással kell megvalósulnia.
Nagy Márton a fenntartható felzárkózás makrogazdasági feltételei közé sorolta, hogy el kell érni a gyorsabb gazdasági növekedést,
a GDP-nek évente 4-4,5 százalékkal kellene bővülnie 2030-ig, a termelékenységnek javulnia kell, a beruházási rátának pedig évi 23-25 százalékot kell elérnie.
Emellett a következő 12 évben erőteljesen kell bővíteni a belső megtakarítást, és előtérbe kell helyezni az innovációt – tette hozzá.
Kiemelte: a reálkonvergenciának a pénzügyi konvergenciával „kéz a kézben” kell megvalósulnia. Az MNB elképzelései alapján, az új konvergencia-programnak köszönhetően, 2030-ra a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének a GDP-hez mérten – a várt növekedéssel párhuzamosan – a 2018. évi 95 százalékról 160 százalékra kellene emelkednie, miközben a magánszektor banki hitelállománya a GDP 32 százalékáról 70 százalékára bővülhet. Úgy vélte: a lakáshitel/GDP arány a mostani 8 százalékról 30 százalékra ugorhat 2030-ra.