Ambiciózus jövőképet mutatott az MNB, a bankvezetők szerint csökkenteni kellene hozzá a bankadót

Kiemelte: a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének évi átlagos növekedési üteme 2030-ig elérheti 11 százalékot, a vállalati hitelek évi 12 százalékkal, a kis- és középvállalati hitelek 13 százalékkal, a háztartások hitelei ennél is jobban, évente 15 százalékkal nőhetnek, sőt, a lakáshitelezés még ennél is gyorsabban, évi 18 százalékkal bővülhet. Jelezte: a hitelezés fellendülésének az ügyfelek jelenleginél szélesebb körénél és a mostaninál alacsonyabb árazással kell megvalósulnia.

Nagy Márton a fenntartható felzárkózás makrogazdasági feltételei közé sorolta, hogy el kell érni a gyorsabb gazdasági növekedést,

Emellett a következő 12 évben erőteljesen kell bővíteni a belső megtakarítást, és előtérbe kell helyezni az innovációt – tette hozzá.

Kiemelte: a reálkonvergenciának a pénzügyi konvergenciával „kéz a kézben” kell megvalósulnia. Az MNB elképzelései alapján, az új konvergencia-programnak köszönhetően, 2030-ra a magyarországi bankrendszer mérlegfőösszegének a GDP-hez mérten – a várt növekedéssel párhuzamosan – a 2018. évi 95 százalékról 160 százalékra kellene emelkednie, miközben a magánszektor banki hitelállománya a GDP 32 százalékáról 70 százalékára bővülhet. Úgy vélte: a lakáshitel/GDP arány a mostani 8 százalékról 30 százalékra ugorhat 2030-ra.

Nagy Márton hangsúlyozta:

Rámutatott: a magyar lakosság és a magyarországi vállalatok napjainkban kevésbé eladósodottak, mint a régió többi országában és az Európai Unióban.

Nagy Márton hangsúlyozta: növelni kell a hazai bankrendszer hatékonyságát. A magyarországi bankoknál az egységnyi eszközre jutó költségeket csökkenteni, ezzel összhangban az egy fiókra, egy munkavállalóra jutó eszközök nagyságát növelni kell.

Nagy Márton szerint az új szerződések mellett a már meglévő hitelek esetében is „át kell állítani” a kölcsönöket a fix kamatozásra. A bankrendszer mostani hitel/betét aránya egészségtelenül alacsony, ezt növelni kell – emelte ki.

Az alelnök előadását követő kerekasztal beszélgetésen az MNB-nél visszafogottabb növekedési előrejelzéseket adtak a magyarországi pénzintézetek vezetői, de

Azt viszont vitatták, hogy van-e lehetőség a költségek további jelentős csökkentésére, egyúttal a bankadót, a tranzakciós illetéket és a túlszabályozást nevezték meg a növekedés korlátjaként.

Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese úgy vélte: a makrogazdasági helyzet optimizmusra ad okot, jelentős lehet a hitelezés növekedése is, de egyelőre inkább 10 százalék körüli bővülésre lehet számítani a piacon. Wolf László szerint az árak és a kamatrések mérséklését megnehezíti a költségek növekedése, hiszen a munkatársak bérét emelni kell a mostani környezetben, és lépést kell tartani a digitális fejlődéssel is, ami további költségeket igényel.

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte:

Az Erste Bank az elmúlt két évben 20 százalékkal növelte hitelállományát, miközben a nem teljesítő hitelek aránya rekordalacsony szintre csökkent – mutatott rá, hozzátéve, hogy ilyen kedvező környezetben aligha kerülhet sor további egyesülésekre és összeolvadásokra a piacon, hiszen nem igazán lesz eladó pénzintézet. Úgy vélte: a bankadó és a tranzakciós illeték csökkentése nélkül aligha érhető el az a hitelezési szint, amit a jegybank makrogazdasági szempontból egészségesnek ítél.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója jelezte: a tranzakciós illeték mérséklése hozzájárulna a feketegazdaság csökkentéséhez. Amíg a csoportos beszedési megbízás után van illeték, a sárga csekk után pedig nincs, addig az emberek az utóbbit részesítik előnyben – mondta Vida József.

(MTI)