Orbán: ha sikerül megvédeni Magyarországot, akkor minden évben elérhető a 4 százalékos növekedés

Egy bevándorlóország gazdaságilag is gyengébben teljesítene

Orbán Viktor miniszterelnök szerint ha Magyarország nem válik bevándorlóországgá, akkor fejlődni fog, ellenkező esetben viszont „visszalépés, hanyatlás, megtorpanás” lesz.

A kormányfő kedden Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitó című gazdaságpolitikai fórumán hangsúlyozta: Magyarország ma azért teljesít jobban, mert „nem hagytuk, hogy a döntés szabadságát elvegyék tőlünk”, ugyanis „ha a fontos nemzeti kérdésekben nem mi döntünk, hanem Brüsszel vagy az IMF, akkor bajban leszünk”.

A 2010 óta elért eredmények közé sorolta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „hazaküldését”, az IMF- és az EU-hitel visszafizetését, a 3,8 százalékra csökkent munkanélküliséget, a karnyújtásnyira lévő teljes foglalkoztatottságot, a hatodik éve 3 százalék alatt lévő hiányt és az államadósság csökkenését.

A gazdasági élet jelenlévő szereplőihez szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: a kormány nem az IMF-re épített, nem keresett külföldi modelleket, és nem fogadott el semmilyen fenyegetést. Ehelyett megállapodott a magyar munkaadókkal és szakszervezetekkel, és így

– mondta.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint ahhoz, hogy Magyarország bármire képes legyen az elkövetkező négy évben, nem szabad beengedni Magyarországra egyetlen migránst sem, meg kell védeni a kerítést, ki kell fizettetni Brüsszellel az árát – minimum a felét –, és ki kell tiltani az országból mindenkit, aki bevándorlásszervezéssel foglalkozik.

Migráció helyett a miniszterelnök szerint demográfiai fordulatra van szükség, amit a bankoknak és a multiknak kell finanszírozniuk: a multik 670 milliárd forintot fizettek tavaly különadó formájában, miközben a családok 730 milliárd forintot kaptak – tette hozzá a Portfolio szerint.

A kormányfő azt mondta: ha sikerül megvédeni Magyarországot, akkor reálisan elérhető minden évben a 4 százalékos gazdasági növekedés, 2022-re pedig a teljes foglalkoztatottság.

Magyarország továbbá képes lehet arra, hogy minden évben emelkedjen a minimálbér, 4 százalékos gazdasági növekedéssel pedig minden évben lehet nyugdíjemelés és nyugdíjprémium, megőrizhető a nők 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetősége, és újra emelkedhet a családoknak járó adókedvezmény – sorolta Orbán Viktor, kiemelve, hogy minden évben csökkenthetők lesznek a munkáltatói adóterhek is.

A miniszterelnök szerint a magyar gazdaságpolitika négy pillére a versenyképesség, a munka alapú gazdaság, a demográfia és az identitás alapú politika, a kormány minden döntése pedig e célok valamelyikét szolgálja.

Hozzátette, hogy az unió az uniós támogatásokkal is keres Magyarországon, így közvetve saját magát finanszírozza. Szerinte Magyarországnak nem az unió pénze kell, hanem a piacai.

Felzárkózási fordulatra van szükség

A következő években az országnak felzárkózási fordulatra van szüksége, el kellene érni, hogy 2030-ra az ország fejlettségi szinte elérje az európai uniós átlagot, 2050-re pedig az akkori osztrák fejlettségi szintet – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az évnyitó rendezvényen.

A jegybank elnöke szerint 2010 óta az ország tizenkettő sikeres fordulatot hajtott végre, köztük gazdaságpolitikai, monetáris politikai és munkaerőpiaci fordulatot.

Kiemelte: a monetáris politikai fordulat révén jelentősen csökkent az országban a kamatok mértéke, az állampapírok hozamszintje, ennek hatásaként

Ehhez az uniós átlagot meghaladó növekedés kell

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint 2020-ra deficit nélküli pénzforgalmi egyenleget tervez a kormány a költségvetésben, emellett az uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedést kell elérni 2018-2022 között.

Varga Mihály a legfontosabb célok között említette, hogy az államadósság szintje 2022-re 60 százalék alatt legyen a GDP-hez mérten.

A miniszter kiemelte,

a foglalkoztatásban 2020-ra a korábbi egymillió új munkahelyre vonatkozó ígéreteknek megfelelően további 250-300 ezer új munkahelyet kell teremteni, a vállalati szakmunkásképző-helyeken 2022-ig a tanulói szerződések számát 53 ezerről 75 ezer fölé kell emelni.

(MTI nyomán)