Visszacsorgás

„Mivel az unió tagországainak gazdaságai ezer szálon kapcsolódnak egymáshoz a közös, egységesülő piacnak köszönhetően, egyre több csatorna jön létre és mélyül el, amelyen keresztül a visegrádi országokba áramló uniós források – miután élénkítették a térség gazdaságait – visszacsorognak nyugatra. 

Ahogy az idézett lengyel tanulmány rámutatott, ha Közép-Európa forrásokhoz jut, ebből – közvetett vagy közvetlen módon – nyugati termékeket vásárol. Ennek egyik oka az, hogy a térség kisebb méretű gazdaságaiban számos technológia nem, vagy csak a nyugatinál sokkal drágábban áll rendelkezésre egy-egy projekthez. Emiatt a nyugati exporton keresztül a nyugat-európai cégek részt vesznek a visegrádi projektek megvalósításában és további beszállítókat bíznak meg anyaországaikból. Ne feledjük, hogy az export növeli a nyugati gazdaságokban a keresletet is, így ott is teremt munkahelyeket.

Osztalékok, profitok és transzferek, egy szóval kiáramló tulajdonosi jövedelmek formájában is jól járnak azok a Magyarországon működő külföldi cégek, amelyek uniós projektekben vehetnek részt. A magyarországi nagyvállalatok túlnyomó többsége ugyanis külföldi többségi tulajdonban van vagy éppen nyugati cégek leányvállalata, ahogyan az György László Egyensúlyteremtés című könyvéből kiderül. Ebben a szegmensben a legérezhetőbb a külföldi tulajdon és ezért is nevezi Thomas Piketty a térség országait külföldi tulajdonú országoknak.

Így tehát nem csak nyugati cégektől vásárolunk, hanem sok esetben már az uniós projektet megvalósító vállalat is nyugati hátterű. Ezek a hazánkban működő külföldi hátterű nagyvállalatok tehát szintén közvetlenül részesednek az uniós támogatásokból. A cseh EEIP tanulmánya például rámutat, hogy a csehországi nyugati tulajdonú bankszektor magas profitokra tett szert az uniós támogatásoknak köszönhetően, mivel társfinanszírozást nyújtanak az uniós projektekhez.

Azt, hogy a multik profitját uniós támogatások duzzasztják, megerősítik a Wirtschaftswoche által megkérdezett hazai német cégvezetők, akik szárnyaló profitokat és sorra elnyert uniós projekteket jelölik meg a Magyarországon tapasztalható rendkívül pozitív üzleti hangulatuk okaként.

Végül, a makrogazdasági hatások mellett további külső hatásokról is beszélhetünk. Ezeket nehéz mérni, de léteznek és szintén segítik a nyugati és a keleti gazdaságokat is: a támogatások hatására a térség innovatívabb lesz, a környezeti fenntarthatóság javul, a kiépülő infrastruktúra pedig támogatja a nagyrészt a külföldi cégek termelését, újabb és újabb gazdaságokkal fűzve szorosra az EU15-ök gazdasági kapcsolatait.

A tovagyűrűző hatásokat uniós elemzések is megerősítik. Egy uniós vizsgálat szerint a Lengyelországnak adott támogatások tizenegy évvel később már az európai gazdaság minden szegletében éreztetik gazdaságélénkítő hatásukat.”