A közgazdászok a gazdaságpolitikák hatásairól és a hatásvizsgálatok módszertani részleteiről vitatkoznak. Arról viszont sokkal kevesebben beszélnek, hogy morálisan elfogadható-e egy döntés – írja az Economist. Ha a döntések nem is, elég ha a számok helyesek? Úgy tűnik, hogy a közgazdaságtan visszatérhet a józan észhez.
Az értékítéletektől való tartózkodásra jó példa Donald Trump adócsomagja, amellyel kapcsolatban a szakma szintén a hatásvizsgálatok pontosságát elemezte. Kevesen tették fel az alapvető kérdést, hogy a számok helyessége mellett vajon morálisan is helyes-e egy a gazdagabbaknek kedvező adóreformot megvalósítani abban az Egyesült Államokban, amelyben évek óta stagnálnak a reálbérek és növekednek az egyenlőtlenségek is.
Érthető, hogy a legtöbben tartózkodnak az ilyen kérdésektől, hiszen a reform morális helyességét firtató kétkedéssel akár tudományos megítélésük is csorbát szenvedhetne. Ebből a szempontból korunk közgazdászai sokat tanulhatnának elődeiktől. A közgazdaságtan atyjának tartott Adam Smith nem csak az önérdekkövetés és a láthatatlan kéz szabadpiaci metaforájának apostola volt, hanem Az erkölcsi érzelmek elmélete című művében kifejtette, hogy az emberi erkölcs és
Nem csak ő, hanem Paul Samuelson vagy Kenneth Arrow huszadik századi közgazdászok is komolyan vették az értékek kérdéseit.
A közgazdaságtan logikája az elmúlt évtizedekben drasztikusan megváltozott, pontosabban hegemóniára tett szert a moralitás felett. A gazdaságpolitikai döntéseket általában az alapján értékelik, hogy a teljes (aggregált) jövedelmet és jólétet e döntések hogyan érintik. A modellek (vagy a közgazdászok) sok esetben nem teszik fel a kérdést, hogy egy döntés milyen elosztási hatásokat eredményez.
E költség-haszon elemzés rendkívül hasznos logikai alapja a döntéselőkészítésnek, de önmagában nem alkalmazható. Matthew Weinzierl a Harvard Egyetemről januárban egy új tanulmányát adta elő az Amerikai Közgazdasági Társaság gyűlésén. Szerinte a világ túl bonyolult, ezért semmiképp sem modellezhető tökéletes pontossággal. Bármilyen pontosak is vagyunk, mindig lesznek nem várt mellékhatásai a döntéseknek. Mit tegyünk hát?
A harvardi közgazdász szerint
Radikális gondolatnak számít, hogy a közgazdaságtannak támaszkodnia kellene a sokáig lenézett, rejtett és bizonytalannak tűnő szokásokra, normákra, értékítéletekre. A társadalmi értékítéleteinket és erkölcseinket azonban valójában évszázados tudás és bölcsesség alapozza meg. Ettől nem megszabadítani kell a közgazdaságtant, hanem beemelni azt a gondolkodásunkba. Ez a gyakorlatban annyit biztosan jelent, hogy a döntéselőkészítés során érdemes megtudni az emberek véleményét is egy-egy döntéssel kapcsolatban, mert ebben akár olyan kollektív tudás is megbújhat, amihez foghatóval a közgazdász nem rendelkezik.
Bár egyes döntések össztársadalmi hasznosságának kiszámítása kényelmesebb lehet, ha a közgazdászok az emberekhez, az emberekről akarnak beszélni, akkor ideje megismerkedniük az erkölcsi érveléssel is.
(Címlapkép: Adam Smith/The British Library/Flickr)
Jogászok szerint a kérdés immár az, hogy ki határozza meg e közös értékek konkrét tartalmát az Európai Unióban – írta az osztrák Exxpress.
Olyan világ jön, amikor mindennél nagyobb szükség lesz a hagyományos értékeink és a józan ész melletti kiállásra.
Öntisztulás nélkül a rendszer megcsontosodik, rugalmatlanná válik, és falain itt-ott megtelepszik a korrupció penésze.
A kereszténységet és az erkölcsöt nem lehet helyettesíteni pénzzel és képmutatással.
Az egykori futballista legendája, élettörténete és pályafutása hazánk egyik legfontosabb értéke, s örökségének ápolása az egyik legfontosabb feladat ma is – közölte a külügyminiszter.
A Red Bull-rendszerben nevelkedett duó együttes értéke meghaladja a 115 milliárd forintnak megfelelő euróösszeget.
Forgalmas helyre cuccolnak be.
Többszáz méteren szántotta fel a pályát a kisiklott vonat.
