A közgazdászok a gazdaságpolitikák hatásairól és a hatásvizsgálatok módszertani részleteiről vitatkoznak. Arról viszont sokkal kevesebben beszélnek, hogy morálisan elfogadható-e egy döntés – írja az Economist. Ha a döntések nem is, elég ha a számok helyesek? Úgy tűnik, hogy a közgazdaságtan visszatérhet a józan észhez.
Az értékítéletektől való tartózkodásra jó példa Donald Trump adócsomagja, amellyel kapcsolatban a szakma szintén a hatásvizsgálatok pontosságát elemezte. Kevesen tették fel az alapvető kérdést, hogy a számok helyessége mellett vajon morálisan is helyes-e egy a gazdagabbaknek kedvező adóreformot megvalósítani abban az Egyesült Államokban, amelyben évek óta stagnálnak a reálbérek és növekednek az egyenlőtlenségek is.
Érthető, hogy a legtöbben tartózkodnak az ilyen kérdésektől, hiszen a reform morális helyességét firtató kétkedéssel akár tudományos megítélésük is csorbát szenvedhetne. Ebből a szempontból korunk közgazdászai sokat tanulhatnának elődeiktől. A közgazdaságtan atyjának tartott Adam Smith nem csak az önérdekkövetés és a láthatatlan kéz szabadpiaci metaforájának apostola volt, hanem Az erkölcsi érzelmek elmélete című művében kifejtette, hogy az emberi erkölcs és
Nem csak ő, hanem Paul Samuelson vagy Kenneth Arrow huszadik századi közgazdászok is komolyan vették az értékek kérdéseit.
A közgazdaságtan logikája az elmúlt évtizedekben drasztikusan megváltozott, pontosabban hegemóniára tett szert a moralitás felett. A gazdaságpolitikai döntéseket általában az alapján értékelik, hogy a teljes (aggregált) jövedelmet és jólétet e döntések hogyan érintik. A modellek (vagy a közgazdászok) sok esetben nem teszik fel a kérdést, hogy egy döntés milyen elosztási hatásokat eredményez.
E költség-haszon elemzés rendkívül hasznos logikai alapja a döntéselőkészítésnek, de önmagában nem alkalmazható. Matthew Weinzierl a Harvard Egyetemről januárban egy új tanulmányát adta elő az Amerikai Közgazdasági Társaság gyűlésén. Szerinte a világ túl bonyolult, ezért semmiképp sem modellezhető tökéletes pontossággal. Bármilyen pontosak is vagyunk, mindig lesznek nem várt mellékhatásai a döntéseknek. Mit tegyünk hát?
A harvardi közgazdász szerint
Radikális gondolatnak számít, hogy a közgazdaságtannak támaszkodnia kellene a sokáig lenézett, rejtett és bizonytalannak tűnő szokásokra, normákra, értékítéletekre. A társadalmi értékítéleteinket és erkölcseinket azonban valójában évszázados tudás és bölcsesség alapozza meg. Ettől nem megszabadítani kell a közgazdaságtant, hanem beemelni azt a gondolkodásunkba. Ez a gyakorlatban annyit biztosan jelent, hogy a döntéselőkészítés során érdemes megtudni az emberek véleményét is egy-egy döntéssel kapcsolatban, mert ebben akár olyan kollektív tudás is megbújhat, amihez foghatóval a közgazdász nem rendelkezik.
Bár egyes döntések össztársadalmi hasznosságának kiszámítása kényelmesebb lehet, ha a közgazdászok az emberekhez, az emberekről akarnak beszélni, akkor ideje megismerkedniük az erkölcsi érveléssel is.
(Címlapkép: Adam Smith/The British Library/Flickr)
A Tisza legújabb, kiszivárgott gazdasági tervezetében már az 500 millió forint feletti vagyonokat is megadóztatná, egyenesen 6,5 százalékos kulccsal. Márciusban még csak az 5 milliárd feletti vagyonokat akarta megsápolni. Nagyon úgy néz ki, hogy az ellenzék fő ereje áprilisa már mindenkinek elvenné a vagyonát, igaz, csak „apró” lépésekben.
Még ez év elején jelent meg az Európai Unió Kábítószerügynöksége (EUDA) és az Europol átfogó jelentése.
Egy olyan ember, aki úgy került a politikába, hogy közös otthonukban lehallgatta a feleségét, elárulta családját és saját közösségét.
Idén is útjára indult Magyarország legnagyobb dizájnszemléje. A Magyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) koordinációjában megvalósuló, immár országossá vált Budapest Design Week tíz városban, közel kétszáz eseménnyel várja az érdeklődőket október 8. és 19. között.
A Magyar Péter által is sokat hangoztatott mantrát nem igazolják vissza az Eurostat adatai.
Boríthatja a trendeket a kormány legújabb támogatása. Az Otthon Start program épp ezekben az órákban élesedik, már nyitásra is többen megrohamozhatják a bankokat, amelyek a hírek szerint felkészültek a dömpingre. Néhány dolgot viszont nem árt, ha tudunk és felkészülten vágunk bele a lakáskeresésbe.
Továbbra is hatalmas az igény a személyes találkozásokra.
Az orosz elnök szerint Európa szándékosan szabotálja a békefolyamatokat.
