Ezért éri meg drágább edzőterembe járni a viselkedési közgazdaságtan szerint

2018. március 25. 22:02

Napjainkban egyre nagyobb divattá válik konditerembe járni, ráadásul újabbnál újabb helyek nyújtanak különféle sportolási lehetőséget a testmozgásra vágyók számára. Ennek ellenére sokan továbbra is idegenkednek a testmozgástól, a viselkedési közgazdaságtannak azonban erre is van megoldása. Az a jó, ha a bérlet ára is izzasztó.

2018. március 25. 22:02
null

Január elsejével számtalan új fogadalom születik konditerembe járásról, testmozgásról és az esetlegesen felszedett karácsonyi pluszok lefaragásáról. Emiatt ebben az​ időszakban megugrik a kereslet a kondibérletek iránt, a kezdeti lelkesedés azonban hamar elvész, így márciusra nagyon sokan már rég visszatértek az eredeti passzív életmódjukhoz. Vajon mit tehetnek ez ellen a konditermek a vendégek megtartása érdekében? Esetleg csökkentsék az áraikat?  Természetesen a válasz nem, amerikai közgazdászoknak támadt egy jobb ötletük.

Az edzőtermek sikeressége elemzések szerint nem feltétlenül a jobb felszereltségben rejlik, a viselkedési közgazdaságtan segítségével pedig könnyebben megérthetjük a „luxus” konditermek sikerének titkát. Vizsgálatok igazolják ugyanis, hogy a drágább kondibérleteket az emberek általában sajnálják veszni hagyni, így a magasabb ár több edzéssel töltött alkalmat is jelent. Ez azért van így, mert

 

a magasabb árral a vevő egyben elkötelezettséget és olykor kitartást is vásárol. 



A kísérletből kiderült, hogy a munkavállalók mindössze 12 százaléka mert arra fogadni, hogy a későbbiekben is folytatja a testmozgást és ezek közül az emberek harminc százaléka be is tartotta a fogadalmát. Azok közül, akik viszont nem tették meg tétjeiket, mindössze húsz százalék látogatta rendszeresen az edzőtermeket. A minta mérete miatt az egyelőre nem derült ki, hogy a tét nagysága hogyan befolyásolja a viselkedést.

A fenti kísérlet igazolta azt, hogy az embereket az anyagi ösztönzés elkötelezettebbé teszi, így a legtöbben nem hagyják veszni az óriási kiadásokkal járó edzési lehetőségeket. Ezt persze sokan talán a viselkedési közgazdaságtan nélkül is érzik, a tudomány célja azonban nem mindig az, hogy általunk teljesen ismeretlen folyamatokat tárjon fel, hanem az is, hogy megerősítse vagy elvesse vélekedéseinket. Így tudjuk tudatosan felhasználni a korábban csak legbelül érzékelt vagy sejtett viselkedési jellemzőinket. 

Hogyan nézhetne ki egy szakpolitika, amely alkalmazná a fenti eredményt? És mennyire lenne morálisan helyes így (vissza)élni az emberek viselkedési jellemzőivel? Az ötleteket kommentben várjuk. E kérdésekről szól egyébként a brit szakértővel, Tony Hockley-val készült interjúnk is.

[A cikket nem szponzorálták edzőtermek, azt viszont már nem tudhatjuk, hogy ez az eredeti amerikai kutatással is így történt-e. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy akkor izzadunk igazán, ha a pénztárcánk is izzad.]

 

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Petkó Zsigmond
2022. március 24. 22:35
Jajjj, de szar.
atila68
2018. november 08. 14:11
Egy komoly futócipő: 40.000 Ft. Futóruha: 20.000 Ft. Kihordási ideje 10.000 km A többi csak döntés kérdése.
atila68
2018. május 31. 23:44
Mint írtam, komoly futócipő.
annamanna
2018. május 18. 00:49
Ilyen meggondolásból kopasztják meg a szekták is a tagjaikat. Amibe anyagilag sokat fektettél, azt már nem akarod veszni hagyni. Lehet is látni, hogy zsúfolásig tele van Hit park, és üveges szemmel bámulják a lenyírt birkák a szélhámos Németh Sanyát. A legpofátlanabbak ilyen szempontból a szcientológusok. De persze tényleg általános, hogy bármit, ami sokba kerül, az emberek értékesnek fognak tartani. Például a dizájner ruhákat, amik elképesztő áron adják el a semmit. Eközben az ingyen felkínált üdvösséget nem veszik semmibe.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!