Napjainkban egyre nagyobb divattá válik konditerembe járni, ráadásul újabbnál újabb helyek nyújtanak különféle sportolási lehetőséget a testmozgásra vágyók számára. Ennek ellenére sokan továbbra is idegenkednek a testmozgástól, a viselkedési közgazdaságtannak azonban erre is van megoldása. Az a jó, ha a bérlet ára is izzasztó.
Január elsejével számtalan új fogadalom születik konditerembe járásról, testmozgásról és az esetlegesen felszedett karácsonyi pluszok lefaragásáról. Emiatt ebben az időszakban megugrik a kereslet a kondibérletek iránt, a kezdeti lelkesedés azonban hamar elvész, így márciusra nagyon sokan már rég visszatértek az eredeti passzív életmódjukhoz. Vajon mit tehetnek ez ellen a konditermek a vendégek megtartása érdekében? Esetleg csökkentsék az áraikat? Természetesen a válasz nem, amerikai közgazdászoknak támadt egy jobb ötletük.
Az edzőtermek sikeressége elemzések szerint nem feltétlenül a jobb felszereltségben rejlik, a viselkedési közgazdaságtan segítségével pedig könnyebben megérthetjük a „luxus” konditermek sikerének titkát. Vizsgálatok igazolják ugyanis, hogy a drágább kondibérleteket az emberek általában sajnálják veszni hagyni, így a magasabb ár több edzéssel töltött alkalmat is jelent. Ez azért van így, mert
A kísérletből kiderült, hogy a munkavállalók mindössze 12 százaléka mert arra fogadni, hogy a későbbiekben is folytatja a testmozgást és ezek közül az emberek harminc százaléka be is tartotta a fogadalmát. Azok közül, akik viszont nem tették meg tétjeiket, mindössze húsz százalék látogatta rendszeresen az edzőtermeket. A minta mérete miatt az egyelőre nem derült ki, hogy a tét nagysága hogyan befolyásolja a viselkedést.
A fenti kísérlet igazolta azt, hogy az embereket az anyagi ösztönzés elkötelezettebbé teszi, így a legtöbben nem hagyják veszni az óriási kiadásokkal járó edzési lehetőségeket. Ezt persze sokan talán a viselkedési közgazdaságtan nélkül is érzik, a tudomány célja azonban nem mindig az, hogy általunk teljesen ismeretlen folyamatokat tárjon fel, hanem az is, hogy megerősítse vagy elvesse vélekedéseinket. Így tudjuk tudatosan felhasználni a korábban csak legbelül érzékelt vagy sejtett viselkedési jellemzőinket.
Hogyan nézhetne ki egy szakpolitika, amely alkalmazná a fenti eredményt? És mennyire lenne morálisan helyes így (vissza)élni az emberek viselkedési jellemzőivel? Az ötleteket kommentben várjuk. E kérdésekről szól egyébként a brit szakértővel, Tony Hockley-val készült interjúnk is.
[A cikket nem szponzorálták edzőtermek, azt viszont már nem tudhatjuk, hogy ez az eredeti amerikai kutatással is így történt-e. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy akkor izzadunk igazán, ha a pénztárcánk is izzad.]
Philadelphiában történelmet írt a nyíregyházi születésű Gazdag Dániel, április elején hirtelen mégis csapatot váltott. A válogatott labdarúgó többek között az Egyesült Államokról, új klubjáról és Lionel Messiről is mesélt a Mandinernek.
A drukkerek szeretnének a meccseken is olyan bombákat látni a magyar futballistától, mint amilyeneket a szerdai tréningen eleresztett.
Hihetetlen, kétgólos hátrányba kerültünk.
Oroszország visszatérhet a nemzetközi sportéletbe – árulta el Kirsty Coventry.
A legendás erdélyi szakembert Budapest után Románia fővárosában, Bukarestben is kitüntették.
2030-ra az Egyesült Államokban a magánvagyon mintegy kétharmadát a nők birtokolhatják majd.
„A lejárató akciókat nem hagyjuk szó nélkül. Magyarország megvédi magát” – fogalmazott a miniszterelnök.
Az EB egy új javaslattal gyakorlatilag megkerülné a tagállami vétó lehetőségét, és kereskedelmi intézkedésként, nem pedig szankcióként tiltaná be az orosz energia behozatalát. Ez különösen hátrányosan érintené Magyarországot, Szlovákiát és más, orosz energiát vásárló államokat, de tovább gyengítené az EU versenyképességét és iparát is.
