Ilyen GDP-növekedést vár a magyar gazdaságtól Brüsszel

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelésében mindenekelőtt rámutattak, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) a növekedés 2016-os megtorpanása után tavaly ismét 3,8 százalékkal bővült, ami az erős belső keresletnek volt köszönhető.

A növekedés fő hajtóereje az uniós források ismét fokozódó felhasználása volt 2017-ben, miközben a fogyasztói bizalom továbbra is magasan állt, a magánfogyasztást pedig erősítette a béremelkedés és a bővülő foglalkoztatottság. Emellett a beruházások szintje is dinamikusan emelkedett a világgazdaság fellendülése és az új lakások iránti növekvő kereslet miatt – közölte az Európai Bizottság, megjegyezve, hogy a gyors gazdasági bővülés a következő két évben is folytatódik.

Az EB arról számolt be, hogy idén várhatóan a magánberuházások szintje és a háztartások fogyasztása is tovább nő majd a bérek emelkedése, illetve a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitásának erőteljes javulása következtében. Emellett az állami és a vállalati beruházások szintje is kétszámjegyű növekedést fog elérni az uniós pénzekből finanszírozott projekteknek köszönhetően. Eközben az erős belső kereslet nagy valószínűséggel komoly importnövekedést fog maga után vonni.

A jelentés készítői szerint jövőre valamelyest visszaeshet a gazdaság bővülésének üteme, ami főként a munkaerőpiacon meglévő kapacitási korlátoknak, illetve a rendelkezésre álló reáljövedelem lassuló növekedésének számlájára lesz írható.

Mint írták, a fokozott belső kereslet miatt 2017-ben jelentősen megemelkedett az  inflációs ráta, 2,4 százalékra nőtt a 2016-os 0,4 százalékos szintről. Ez a bizottság szerint tovább emelkedik, az idén 2,8 százalékra, jövőre 2,9 százalék körüli ütemre, valamivel a 3 százalékos jegybanki célérték alatt.
 

(MTI nyomán)