A társadalmi-gazdasági környezet változásának hatása a pénzügyi kultúrára

„A magyar lakosság 2015-ben jelentősen kevesebb pénzügyi problémával küzdött, ami befolyásolta a pénzügyekkel kapcsolatos viselkedését és attitűdjeit. A bankokban kevésbé bízik, és másokra is kevésbé bízza már pénzügyeit, ezek az elmúlt évek tapasztalataira vezethetők vissza. A kevesebb megtakarítás és a Carpe Diem szemlélet erősödése mögött a válság utáni felszabadulás és hiánypótlás, valamint a korábbi megszorítások miatti elhalasztott fogyasztás realizálása áll. Fontos különbséget tenni ugyanakkor a 2015-re és a 2008 előtt jellemző pénzügyi magatartás között. 

Míg 2008 előtt a lakosság jellemzően (deviza) hitelből fogyasztott, addig a 2015-ben a megszerzett jövedelemből költ többet és felszabadultabban. Fel kell hívni ugyanakkor a figyelmet, hogy a pénzügyi tudatosság hanyatlása, mint például a hosszú távú pénzügyi célok, a megtakarítások és a költségvetés-készítési hajlandóság csökkenése, a hitelfelvételtől való indokolatlan tartózkodás, a termékismeret és használat, valamint a kalkulációs képességek romlása, hosszabb távon problémát jelenthetnek mind egyéni, mind makroszinten, különös tekintettel a versenyképességre. Az OECD-kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a pénzügyi tudatosság lakossági szintű erősödéséhez a hosszabbtávú gazdasági és társadalom-lélektani »konszolidáció« szükséges, azonban nem elégséges feltétel. Ahhoz, hogy az emberek merjenek és tudjanak megfontolt pénzügyi döntéseket hozni, a pénzügyi kultúra társadalmi szintű összehangolt fejlesztése elengedhetetlen.”