Egyes uniós vezető körök és tagállamok kormányai szerint a régiónak nincs szüksége új, EU-n kívüli csatornára a Kínával való kapcsolatokban.
„Tény: nem sikerült elérni a megalakuláskor kitűzött célt, hogy a Kína és a kelet-közép-európai régió közötti kereskedelmet százmilliárd dollárra növeljék. Kína exportja 2015-ben 42,2 milliárd dollárt tett ki, míg a 16 országból az importja 14,1 milliárdot – a kereskedelem tehát továbbra is erősen aszimmetrikus, hiábavalónak bizonyultak az erőfeszítések arra, hogy a közép- és kelet-közép-európai országok közép- és kisvállalkozói hatékonyan jelenjenek meg a kínai piacon.
Ugyancsak csalódást keltett, elsősorban a kelet-közép-európai országok számára, hogy továbbra sincs nagy felfutás a kínai befektetésekben. Különösen fájó a zöldmezős beruházások elmaradása, amelyek munkahelyteremtő képességük miatt rendkívül népszerű eszközei a belpolitikának. Az együttműködést a régió kormányai a kritikus hangok ellenére döntően továbbra is pozitívan ítélik meg. Ez elsősorban az Egy övezet, egy út projektnek köszönhető, amely az optimista vélekedés szerint alkalmas lehet arra, hogy a kereskedelem bővítésén keresztül a régió kitörjön az Európán belüli félperiférikus helyzetéből. A legnagyobb veszély valójában kívülről, az EU irányából jön. Annak ellenére, hogy az együttműködés nem számít kiemelt témának (szemben a kereskedelem, a beruházások, az emberi jogok kérdésével) az EU–Kína-kapcsolatokban, egyes uniós vezető körök és tagállamok kormányai szerint a régiónak nincs szüksége új, EU-n kívüli csatornára a Kínával való kapcsolatokban. Ez a megközelítés nem csupán a tagországokra, hanem az öt tagjelölt balkáni országra is igaz.”
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
