Úgy tűnik, hogy az infláció és a munkanélküliség között megfigyelt összefüggés a kilencvenes évektől már nem érvényes.
Az Economist ábrája megmutatja, hogy az egykor alapvető szabályosságnak tartott Phillips-görbe a kilencvenes évek óta nem létezik. A bérinfláció és a munkanélküliségi ráták között tehát úgy tűnik, hogy egyre gyengült a kapcsolat az elmúlt évtizedekben (elég, ha megnézzük az elmúlt évben felgyorsuló jelentős hazai bérnövekedést, amely nagyon szerény inflációval társul). Az Economist hozzáteszi, hogy az 1958-ban felfedezett összefüggést ennek ellenére még mindig sokan használják és hivatkoznak rá, azt állítva, hogy a mögöttes elmélet továbbra is hasznos.
De miért szűnhetett meg az összefüggés, kilapítva a görbét?
Egy elmélet szerint a külföldi verseny a vállalatoknak megnehezíti, hogy emeljék áraikat, a dolgozóknak pedig azt, hogy magasabb béreket követeljenek a hazai keresletre reagálva. Egy másik magyarázat azt véli, hogy a központi bankok sikeresen küzdenek az infláció ellen és jól alakítják (rögzítik) a gazdasági szereplők inflációs várakozásait. Sőt, egy új elemzés szerint a munkanélküliségi adatok már egyáltalán nem segítenek az infláció előrejelzésében. Ezt szemlélteti az alábbi ábra sárgával jelölt legalsó, legújabb Phillips-görbéje, amely csaknem vízszintessé vált.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Magyarország már messze megelőzi.
Jön-e a következő világháború Joe Biden döntése után? Tud-e így majd fegyverszünetet kötnie Donald Trump? Milyen hatása lesz Magyar Péter hangfelvételeinek? Heti hírmagyarázat az ügyvéddel, Kohán Mátyással és Kacsoh Dániellel.
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
