Úgy tűnik, hogy az infláció és a munkanélküliség között megfigyelt összefüggés a kilencvenes évektől már nem érvényes.
Az Economist ábrája megmutatja, hogy az egykor alapvető szabályosságnak tartott Phillips-görbe a kilencvenes évek óta nem létezik. A bérinfláció és a munkanélküliségi ráták között tehát úgy tűnik, hogy egyre gyengült a kapcsolat az elmúlt évtizedekben (elég, ha megnézzük az elmúlt évben felgyorsuló jelentős hazai bérnövekedést, amely nagyon szerény inflációval társul). Az Economist hozzáteszi, hogy az 1958-ban felfedezett összefüggést ennek ellenére még mindig sokan használják és hivatkoznak rá, azt állítva, hogy a mögöttes elmélet továbbra is hasznos.
De miért szűnhetett meg az összefüggés, kilapítva a görbét?
Egy elmélet szerint a külföldi verseny a vállalatoknak megnehezíti, hogy emeljék áraikat, a dolgozóknak pedig azt, hogy magasabb béreket követeljenek a hazai keresletre reagálva. Egy másik magyarázat azt véli, hogy a központi bankok sikeresen küzdenek az infláció ellen és jól alakítják (rögzítik) a gazdasági szereplők inflációs várakozásait. Sőt, egy új elemzés szerint a munkanélküliségi adatok már egyáltalán nem segítenek az infláció előrejelzésében. Ezt szemlélteti az alábbi ábra sárgával jelölt legalsó, legújabb Phillips-görbéje, amely csaknem vízszintessé vált.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Az Eurostat friss számai porrá zúzták az ellenzéki riogatást: kiderült, hogy Ausztriában és Szlovákiában is nagyobb a drágulás, mint nálunk, hiába fizetnek euróval.
2025 elején nem utcai tüntetések, hanem üres bevásárlókocsik jelezték, hogy gond van. A háztartások egy része tudatosan nem vásárolt, tiltakozásként a magas élelmiszerárak ellen. Néhány héttel később egy technikai jellegűnek tűnő kormányzati döntés született, amely végül az év legfontosabb gazdaságpolitikai beavatkozásává vált. Ez a cikk azt mutatja meg, hogy hogyan lett az árrésstop 2025 kulcsfogalma.
A számok nem tévednek: a javuló inflációt érzékelik a vásárlók is.
Beindul a gazdasági növekedés, egyre több pénze lesz az embereknek és a beruházások is felfuthatnak. Ha sikerül az orosz-ukrán háborúban békét kötni, akkor még inkább kilőhetnek a mutatók Magyarországon. Ezt várják a magyar gazdasági elemzők.
A baloldali groteszk, torz logikában az özvegy igazságtalan előnyhöz jut – mutatott rá Orbán Balázs.
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
Az elemző szerint a béke felé vezető út továbbra is elsősorban a területi kérdéseken és a Nyugat által tervezett vagyonkezelési lépéseken bukhat.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
