Kelet-Európa az egész világból érkező tőke célpontjává válik

„Kelet-Európa tekintélyes növekedési rátákat mutatott az elmúlt évtizedben.

Azonban, bár az unió nagyjából húsz százalékát teszi ki népessége, a régió csupán az uniós GDP 7,4 százalékát adja.

Számos tényező magyarázza ezt, de az egyik legfontosabbat a Szovjetunió vasfüggönye mögött töltött évtizedek jelentik.

Az, hogy Kelet-Európa csak az uniós GDP 7,4 százalékát állítja elő, távolról sem a gazdasági teljesítményét minősíti; csupán azt mutatja, hogy mekkora előnnyel indult a nyugat a keleti régió előtt.

De a fejlettségnek e hiányossága bizonyos módon áldás is volt a kelet-európai országoknak. Ezek az országok bővelkednek olcsó és képzett munkaerőben, ami a régió gazdasági növekedését fűtötte.

Például a kilencvenes és kétezres években, amikor a német termelők versenyképesebbé akarták tenni az exportjukat, könnyen hozzáférhető országokra leltek közvetlenül a szomszédban – különösen a visegrádi négyekre (Magyarország, Szlovákia, Lengyelország és Csehország) –, alacsony munkaköltségekkel, kedvező adózási környezettel illetve termelékeny és jól képzett munkaerővel.

A világ vállalatai továbbra is Kelet-Európát célozzák befektetéseikkel a régióban rejlő humántőke miatt. A legutóbbi Európai Befektetési Monitor szerint a közvetlen külföldi tőkebefektetések jelentősen emelkedtek Kelet-Európában.”