A hazai példa mutatja, hogy ha van is dinamikus reálbér-emelkedés, az sem feltétlenül jár jelentős inflációval.
„De miért nincs még mindig infláció, feltéve, hogy az eddigi tankönyvek helyesen írták le a laza monetáris politika következményeit? Az egyik lehetséges magyarázat az árak összehasonlításának könnyebbé válása, ami elsősorban az internet elterjedt használatának köszönhető. Azt gondolnánk, hogy a 2009-es válság nem is volt olyan rég, de az azóta eltelt nyolc év a világháló terjedésében jelentős evolúciós ugrást hozott. Az információs aszimmetria egyre kevésbé torzít, a transzparensebb árak következtében az eladóknak nehezebb lehet az árak emelése, hiszen így könnyen kiárazódhatnak a piacról a versenytársakkal szemben. Továbbá az sem könnyíti a helyzetet, hogy ha az elmúlt években olcsóbb volt a termék, akkor a fogyasztóban elindul a vezérhangya, hogy ha ugyanazt a terméket veszi (vagyis nem kap több hozzáadott értéket), akkor miért is kell többet fizetnie? A költségek emelkedése természetesen indokolhatja az áremelést, de ez a fogyasztókat általában nem szokta meghatni. Persze a technológiai fejlődés is beleszólhat mindebbe: költséghatékonyabb termelési módszerek segítségével könnyebb az árak leszorításával versenyezni a piacon.
A jegybankároknak sok helyen komoly fejtörést okoz a béremelkedések elmaradása is. A közgazdasági logika azt diktálná, hogy a feszes munkaerőpiaci környezetben a bérek növekedésnek indulnak. Ám e jelenség sok országban akadozni látszik, amiben szintén szerepet játszhat a technológiai fejlődés, például egy adott bérigény felett érdemes lehet automatizálni egy munkafolyamatot. Az enyhébb bérfejlesztés talán betudható a szakszervezetek esetleges visszaszorulásának is. Csupán annyi bizonyos, hogy a béremelkedés jellemzően nem mondható dinamikusnak a fejlett országokban, így az ebből fakadó kereslet vezérelte inflációs nyomás is visszafogottabb.
Ugyanakkor a hazai példa mutatja, hogy ha van is dinamikus reálbér-emelkedés, az sem feltétlenül jár jelentős inflációval.”
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az infláció az előzetes kormányzati jelzéseknek megfelelően kedvező, alacsony szinten maradt októberben – állapította meg a legfrissebb adatokhoz fűzött kommentárjában a nemzetgazdasági miniszter.
Októberben az elemzői várakozásokat alulmúlva, éves szinten 3,2 százalékra mérséklődött az infláció. Az árcsökkenések a szolgáltatások terén erősítették az infláció fékeződését, miközben az üzemanyagok ára is alacsonyabb, mint egy éve. A következő hónapokban a drágulás üteme enyhén gyorsulhat, de a jövő év elejétől újabb csökkenés várható, ami 2025 nyarára a jegybanki 3 százalékos célérték elérését vetíti előre – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Felpörgették az inflációt, elszállt a költségvetés hiánya, leállt a növekedés, a versenyképességet lenullázták a forint árfolyamát összerogyasztották, cserébe loptak sokat.
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Magyarország már messze megelőzi.
Hatvanpuszta és Felcsút pedig egy-egy kiemelt egyéni szavazókörzet legyen, mert a tekintély adja a nemzet tartását a békerezsiharcban.
Nukleáris elrettentés, flották és bombázók – ez az a hely, ahol a Nyugat igazán tarthat Oroszországtól, mutatjuk, miért!
