Befolyásos politikai érdekek motiválták a közgazdasági gondolkodás hetvenes évekbeli forradalmát.
„Ha adott a hasznos ötletek bősége, akkor miért alkalmaztunk olyan kevés szakpolitikát a válság óta, amely orvosolhatta volna a gazdasági helyzetet és enyhíthette volna a közvélemény neheztelését?
Az első akadály a piaci fundamentalizmus ideológiája volt. A nyolcvanas évek óta a politikát az a dogma uralta, hogy a piacok sosem tévednek és a kormányzati gazdasági beavatkozás szinte mindig káros. Ez a doktrína a keynesi gazdaságpolitika elleni monetarista forradalommal nyert teret, amely pedig a hetvenes évek inflációs válságaiból eredt. Ez inspirálta a Thatcher-Reagan politikai forradalmat, amely pedig segítette a 25 éves gazdasági fellendülést 1982-től kezdődően.
De a piaci fundamentalizmus veszélyes szellemi tévedéseket is inspirált: hogy a pénzügyi piacok mindig racionálisak és hatékonyak; hogy a központi bankoknak csupán az inflációt kell megcélozniuk de nem kell törődniük a pénzügyi stabilitással és a munkanélküliséggel; és hogy a költségvetési politika egyetlen legitim szerepe a költségvetés kiegyensúlyozása, nem pedig a gazdasági növekedés stabilizálása. Annak ellenére, hogy e tévedések csapást mértek a piaci-fundamentalista közgazdaságtanra 2007 után, a piaci-fundamentalista politika életben maradt, megakadályozva a válságra adandó megfelelő szakpolitikai válaszokat.
Ez nem meglepő. A piaci fundamentalizmus nem csupán egy szellemi divat volt. Befolyásos politikai érdekek motiválták a közgazdasági gondolkodás hetvenes évekbeli forradalmát. Azok az állítólagosan tudományos érvek, miszerint a kormányzati beavatkozás mindig káros, legitimálták a vagyonelosztásban bekövetkező hatalmas eltolódást az ipari dolgozóktól a pénzügyi tőke tulajdonosai és menedzserei felé, a szervezett munkaerőtől az üzleti érdek irányába.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A kormány intézkedéseknek köszönhetően a magyarok állnak a legjobb helyzetben ebben a viharos időszakban.
A drámai adatok a magyar exportkilátásokat is beárnyékolják.
Időben fékeztünk: azért lassult le a gazdaság, mert ezúttal még a szakadék előtt sikerült megfogni. Oláh Dániel írása.
A franciák közel 60 százaléka szerint felesleges a demokrácia, más rendszer is lehet ugyanolyan jó.
Tisztességes reálbérnövekedés mellett „megélhetési válságról” hadoválnak a demokraták, a világ vezető gazdasági lapja pedig kikelt ellenük.
Magyarország sem marad ki a krízisből, de összeomlástól nem kell tartani.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
