„Mindig tudtam, hogy azt a sok jót, amit kaptam az országtól, vissza is kell adnom!” -- Kovács István Kokó újabb rekordot döntött

Miért pont az Ökumenikus Segélyszervezet mellé állt annak idején?

Miután befejeztem az ökölvívást, 2001–2002 környékén, rengeteg alapítvány, egyesület, társaság megkeresett mindenféle területről, kérve az „arcomat”, együttműködésemet. Nyitott kapukat döngettek, hiszen már előtte, az aktív pályafutásom alatt is nagyon fontosnak tartottam, hogy azt a rengeteg támogatást, jót, amit kaptam az országtól, vissza is adjam valamilyen módon. A jelentkezők közül talán azért is a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet volt a legszimpatikusabb, mert már az első adventi látogatásomkor rögtön éreztem a profizmust. És az is nagyon tetszett, hogy a működésük soha nem egyetlen kiválasztott projekt megvalósításáról szól.

Hanem miről?

Bár akkor még nem létezett az Ételt az éhezőknek, Otthont az otthontalanoknak, Esélyt az esélyteleneknek hármas szlogen, az egyértelmű volt, hogy több területre fókuszálva, szakemberekkel próbálnak megoldani számos, akár egymással is összefüggő társadalmi problémát – az alapvető szükségletek biztosításától a biztonságos lakhatás megteremtésén át a társadalmi felzárkóztatásiig. Itthon és a határainkon túl is. Bármibe belevágnak, legyen az iskolaépítés Afganisztánban még a kétezres években, a kastélyosdombói tangazdaság létrehozása vagy nemrég a miskolci Kapaszkodó Fejlesztőház megnyitása, előbb megkeresik a terület szakértőit, majd velük együtt gondolkodva, a helyi igényeket alaposan felmérve és szem előtt tartva segítenek. Ez is roppant szimpatikus számomra; itt, a segélyszervezeten belül senki nem hiszi, hogy mindenkinél okosabb, a közös gondolkodás, összehangolt és hosszú távon is hatékony cselekvés a lényeg.

Ön, azonkívül, hogy a nevét, ismertségét adja, hogyan tud mindehhez kapcsolódni?

Az elmúlt több mint két évtized alatt az aktuális élethelyzeteimből is adódva nyilván voltak intenzívebb és kevésbé intenzív szakaszai az együttműködésünknek, de olyan év egy sem akadt, amikor ne kapcsolódtam volna be tevőlegesen is valamilyen módon a munkába. Volt, hogy csak advent idején, az ételosztáskor nyílt erre módom, máskor a munkatársakkal együtt utaztam természeti katasztrófák helyszíneire. Ugyancsak határokon innen és túl, hiszen a szervezet mindenhol igyekszik jelen lenni, ahol ilyen történik; 

és még sorolhatnám, hány helyen vettünk és veszünk részt az élet helyreállításában időszakosan vagy állandó jelleggel. Ha ráérek, márpedig igyekszem úgy alakítani, hogy erre ráérjek, szeretek is a terepen dolgozni. Lévai Anikóval ketten vagyunk jószolgálati nagykövetek, és ahogy tőlem, úgy tőle sem áll éppen távol a takarítás vagy hogy árvízkor zsákokat cipeljen. Az ő nevében nem beszélhetek, de hogy engem érzelmileg feltölt az ilyesmi, az biztos. 

Miközben nyilván sok megrendítő sorssal, tragédiával szembesült a közel negyed évszázad alatt. Volt, amelyik különösen szíven ütötte?

A legdrámaibb mindig a szegénységnek azon részével való szembesülés, ami kevésbé tűnik fel a mai, felgyorsult életünkben; a piros lámpánál koldulók látványához idővel sajnos hozzászokik a szemünk. Viszont amikor az ember elmegy egy ételosztásra, és a saját korosztályával, sőt, a nála is fiatalabbakkal találkozik, az nagyon nehéz tud lenni. Pláne, ha még egy-egy ismerős arc is felbukkan. Jó néhány éve, amikor még nem Csepelen, hanem Angyalföldön volt az adventi ételosztás, 

Amikor hozzám ért, lehajtotta a fejét, én pedig elég rosszul éreztem magam, és hirtelen nem tudtam, mi lenne az ő számára a helyes megoldás: tegyek úgy, mintha nem ismerném meg, vagy egyszerűen köszönjek rá, mintha ez egy normális helyzet lenne.

Végül hogyan döntött?

Kiadtam az ételt, és amikor félreült megenni, odamentem mellé, és beszélgettünk. Abban az időben még nem létezett az az az ökölvívó-veteránokat segítő alapítvány, ami ma már igen, ezért duplán megrázó volt ez a rövid találkozás. Egy másik hasonló, más szempontból emlékezetes eset pedig éppen a mostani adventkor történt. Először vittem el magammal Csepelre ételt osztani a hatéves kisfiamat, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy lássa, nem mindenki olyan szerencsés, mint ő, hogy szerető családban élhet, biztonságban, megfelelő anyagi körülmények között. Hazafelé, a kocsiban előbb síri csendben ültünk, majd rengeteg kérdést feltett. Nagyon értékes beszélgetés lett belőle, amire ha felnőttként nyilván nem is fog szó szerint emlékezni, de biztosan mély nyomokat hagyott benne. A szociális érzékenység, a társadalmi felelősségvállalás gondolata ezekből a gyerekkori tapasztalatokból is épül.

És jó is, ha épül minél szélesebb körben, hogy látja, a mostani tizen-huszonéveseknek van affinitásuk ehhez?

Szerencsére nagyon is. Az Ökumenikus Segélyszervezethez is rengeteg fiatal sportoló, színész, zenész, énekes, influenszer csatlakozott. Mert valószínűleg ugyanazt kapják ettől, amit én: ha az ismertségüket egy igaz és jó ügy szolgálatába állítják, az számukra is fantasztikus, boldogító élménnyé válik. Hasonlóan működik ez, mint a sportban, 

Az Ökumenikus Segélyszervezet e miatt a rengeteg munka miatt is érhetett el olyan sikereket, mint például legutóbb, a 2025-ös Adventi Adománygyűjtés során, amelyhez több mint 600 ezren csatlakoztak, és rekordösszeg, több mint 400 millió forint gyűlt össze.

Több mint hatszázezer ember, több mint négyszázmillió forint!

2025. november közepén az Ökumenikus Segélyszervezet 30. alkalommal indította el Adventi Adománygyűjtését. A szeretet.éhség. mottóról és „kiharapott” mézeskalácsszívről ismert felhívás hatására – a gyűjtés partnereinek és a médiának köszönhetően – több mint 600 ezren csatlakoztak a segélyszervezet célkitűzéseihez, köztük több száz önkéntes, és több mint 400 millió forint adományt ajánlottak föl a karitatív szervezet egész éves munkájának támogatására.  

Az adománygyűjtés eredményeit sajtótájékoztatón ismertették, ahol Gáncs Kristóf ügyvezető igazgató felidézte, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet évente közel 10 ezer rászoruló számára nyújt folyamatos segítséget több mint félszáz hazai intézményében. Ezen felül Országos Segélyközpontjukba megközelítőleg 60 ezer megkeresés érkezik évente, melyek harmadát konkrét segítségnyújtással, sokat pedig tanácsadással válaszolnak meg. Több mint 300 családnak nyújtanak biztonságos otthont átmeneti lakhatási gondjaik idején, mely több mint 500 gyermek számára jelenti egyúttal azt, hogy együtt maradhatnak szüleikkel. Évente több mint 300 ezer adag meleg ételt osztanak ki, Kapaszkodó programjuk keretében országosan 3600 rászoruló gyermek felzárkózását segítik, 1000-nél is több hajléktalannak, illetve 1000 szenvedélybetegnek nyújtanak rendszeres, átfogó segítséget. 

Hevesi Nóra, az adománygyűjtéshez 2025-ben is csatlakozó Tesco Magyarország kommunikációs vezetője Magyarország legnagyobb adománygyűjtő csapatának eredményeiről számolt be, majd átadta Gáncs Kristófnak a minden eddiginél magasabb, 107 millió forintos áruházi gyűjtést szimbolizáló adománytáblát.

Az MBH Bank idén is jótékonysági akcióval csatlakozott az Adventi Adománygyűjtéshez, melynek keretében december 2. és 31. között minden újonnan nyitott MBH Tripla számla után biztosított támogatást az Ökumenikus Segélyszervezet munkájához. A kezdeményezés lehetővé tette, hogy ügyfelei közvetve csatlakozzanak az ünnepi időszak jótékonysági törekvéseihez. Az így összegyűlt 50 millió forint teljes összegét a bank biztosította. A vállalat támogatását jelképező adománytáblát  Pataky Piroska, a MBH Bank marketingigazgatója adta át.

A Mastercard 2025 adventjén új technológiai hátteret biztosított a gyors és biztonságos adománygyűjtéshez: a készpénzes támogatás mellett a Segélyszervezet adományozói már tap on phone megoldással is fizethettek, amely okoseszközöket alakít terminállá. Az Adventi Adománygyűjtés során összesen 20 millió forintnyi bankkártyás adomány érkezett. A Mastercard a teljes összeg megduplázásával 20 millió forintot ajánlott fel, az adományt jelképező táblát Gyimesi Anna marketing manager adta át.

Az adománycsomagok célba juttatásának logisztikai támogatása mellett a Magyar Posta a postákon kihelyezett perselyekben is gyűjtött pénzadományt a Segélyszervezet számára, melyekben 13 158 300 forint gyűlt össze 2025-ben. Az adományt dr. Láng Géza, a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója adta át a rendezvényen Gáncs Kristóf ügyvezető igazgatónak. Az Adventi Adománygyűjtéshez kapcsolódó külön akció során november 24. és december 14. között minden MPL csomagautomatán keresztül kezelt csomag feladási díjából 10 forinttal, így ügyfeleinek köszönhetően további 4 millió forinttal támogatta a Magyar Posta a Segélyszervezet rászoruló családokat segítő egész éves munkáját.  

Az adománygyűjtést számos további vállalat segítette: ACG Reklámügynökség Kft., Advent Bazilika, E.ON Hungária Zrt., Gerbeaud Cukrászda, Hegyvidék Bevásárlóközpont, Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt, Kincsem Park, Libri, Magyar Nemzeti Bank, Pensio Minőségi Közétkeztetés Kft., Sauska és Társa Kft., Szerencsejáték Zrt., RTL, Vantage Towers Zrt. és a TV2 Zrt.

Az összefogáshoz ez alkalommal is többféle módon lehetett csatlakozni, de a legnépszerűbb adományozási forma ezúttal is a 1353-as adományvonal volt, amit advent időszakában 231 584 alkalommal tárcsázták országszerte, hívásonként/sms-enként 500 forintot felajánlva a segélyszervezetnek. A gyűjtéshez kimagasló arányban járult hozzá a TV2 Tények Plusz december folyamán sugárzott riportsorozata és az RTL Fókusz december 23-ai adománygyűjtő műsora.
 

Nyitókép: Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője, Kovács István Kokó és Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető igazgatója. (Ökumenikus Segélyszervezet)