Büszke Magyarország: ligetünk a városban

A József nádor által vezetett Szépítő Bizottság tervpályázatot írt ki a Városerdő megújítására, amin 1817-ben Heinrich Nebbien pályamunkája nyert. 1866-ban megnyílt a Pesti Állatkert, rá tíz évre a Sugárút (Andrássy) is elkészült, majd pedig 1896-ban Ferenc József nyitotta meg a több mint 200 pavilonban, 55 hektáron elhelyezett Ezredéves országos kiállítást. Rá egy évtizeddel kitárta kapuit a Szépművészeti Múzeum, elkészült a Vajdahunyad várában az agrárkultúrát bemutató múzeum, és pár évvel később a Széchenyi fürdőbe is tódultak a látogatók. Aranykor volt a Ligetben – a háború pusztításáig. 

A második világháborút követően a pusztulás intézményesített évtizedei jöttek, a korszak, amelyről Hans Magnus Enzensberger pontosan írta: a szocializmus az alulfejlettség legmagasabb foka. Kosz, rothadó épületek, állott vízben három napja főtt kukoricát és Disney-szörnyeket idéző léggömböket árusító bódék, s lehangoló pusztulás mindenütt. 

Amikor a miniszterelnök elhatározta, hogy itt valósuljon meg, Európa legnagyobb kulturális beruházása, heroikus urbanisták és baloldali politikusok egyként igyekeztek megvédeni a parkolóként funkcionáló egykori felvonulási területet, az azbesztet lehelő Petőfi Csarnokot s legfőképp a szétrohadt, lepusztult, elkoszlott Liget „természetes” állagát (még Kádár-kori Kőbányai-üvegek is lapultak a gondozatlan sövényben, és a kutyapiszok szervesült a rozsdával a játszótéri mászókánál). A zöldterület pusztulásáról vizionáltak, és azon szörnyülködtek, hogy épületek lesznek ott, ahol mindig álltak építmények. 

A következő években Baán László szellemi irányításával, Gyorgyevics Benedek operatív vezetésével a Városliget Zrt. a fákat egyenként megvizsgáltatta, amelyiket kellett, meggyógyította, ültettek újakat, rendbe szedték a gyepet, rózsakertet és bokrokat telepítettek, megtervezték az egyik legjobb európai játszóteret. 

Az évek során megújították a Szépművészeti Múzeumot, ahol a háború óta elzárt Román Csarnok ismét látogatható lett. Újra méltó pompában ragyog a Liget ódon építészeti ékköve, a Millennium Háza. Megépítették a Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot. Kutyás élményparkot és futókört hoztak létre, számos sportpályát telepítettek. A környező iskolák véleményét kikérve szervezik az ifjúsági sportpályákhoz a hozzáférést, hiszen közel tíz iskolával kötöttek együttműködési megállapodást, amelynek jóvoltából a diákok délelőttönként ingyen használhatják az egyébként fizetős labdarúgó- és kosárarénát. Jönnek is délelőtt az istvános, radnótis diákok focizni. A Bethesda Gyermekkórházzal szintén élő együttműködése van a Ligetet fenntartó cégnek, jelképes összegért ad számára épületet a Hermina úton. Legalább ilyen szép a Balloonfly–Bethesda–Liget- együttműködés: a tartósan beteg gyerekek gyógyulásukat követően ingyen repülhetnek a kezelőorvosaikkal és a szüleikkel együtt léghajón, mintegy elengedve a betegség kezét, valóra váltva azt, ami csak álom lehetett, amíg bent feküdtek. 

Ráadásul jövőre átadják a Nemzeti Fotó­művészeti Múzeumot, amely Budapest első nagy fotósának, Klösz Györgynek a villájában működik majd. A Magyar Zene Házában folyamatosan telt ház van a kiállításon, este pedig a koncerteken. A Néprajzi Múzeum tárlatát a látogatók mellett a szakma képviselői is látogatják Szöultól Koppenhágáig: így is, ilyen magával ragadóan és gyönyörűen is lehet etnográfiáról mesélni. 

A Szépművészeti Múzeumban a minap fejeződött be a Munkácsy-tárlat, amire negyedmillióan látogattak el. Most az MS mester és kora kiállítás látogatható, a Blake-tárlat után pedig világszenzáció érkezik a múzeumba: az első kínai császár agyagkatonái. Eközben a Neo Kortárs Művészeti Térben, a rózsakert mögötti patinás épületben, a Millennium Házában a nemzetközi kortárs experimentális művészek legjobbjai állítanak ki. 

A Nagyjátszótéren meg lehet figyelni, ahogy a különböző korú gyermekek eltérő igényeit szolgáló készségeken az apróságok látszólag önfeledten és boldogan játszanak. Dehogy játszanak! Sírnak ők, csak befelé folynak a könnyeik: a játék mímelését csupán azért forszírozzák, mert magzati korban beléjük ivódott, hogy ha nem így tesznek, menten a NER büntetőtelepén végzik. Szegény, sanyarú sorsra ítéltetett Városliget! 

Komolyra fordítva: a Városliget egészen fantasztikus környezetté vált, a játszóteret nem csupán környezetpszichológusok, de gyerekek bevonásával tervezték, és évente több mint egymillióan használják. Szinyei Merse Pál léghajója egy mászóka képében köszön vissza, a kis- gyerekek pedig a homokozóban dinócsontokra lelhetnek. Mindennek a megkoronázása lesz, ha néhány év múlva felépül a Pecsa helyén az Új Nemzeti Galéria is, immár valóban világszínvonalúvá téve a kulturális negyedet. 

Ez példa egyrészt arra, hogy a millennium óta nem volt kormány, amely ilyen forrásgazdagon támogatta volna a kultúrát, másrészt arra is, hogy ha értő emberekre bízzák a víziót és az operatív munkát, rendre világszínvonalú dolgok születhetnek itthon is.

Nyitókép: Mandiner-archív