A lyukas kétfilléres

2025. április 24. 01:21

A kertember 36.

2025. április 24. 01:21

Kisfiú ül a nyugágyban, előtte étel, nézi a hegyet, majd megszólal, kérdést tesz fel. „Ugye, nekem szép életem van?” A kisfiú nem ismerte az édesapját, csecsemő volt, amikor meghalt. Néha mégis olyan meredek dolgokat mond róla, pontosan és szépen, hogy a kertember kezében megáll az ásó. Most ötéves.

A kertember torkot köszörül, másodpercei maradtak a döntés meghozatalára, hogy sírjon vagy nevessen. Rátámaszkodik arra az ásóra, és arra gondol, csináltatni kellene egyet, az lenne az igazi, a méltó, a személyre szabott, kézre álló, passzent, mint egy öltöny az úri szabótól, ki gombostűkkel a szájában áll mellette, kezében kréta, és dünnyögve (a gombostűk miatt) felteszi az egyetlen politikailag korrekt kérdést, hogy akkor jobbos vagy balos. Kérdések, kérdések, hej. Acélból lenne az ásó, ennyi bizonyos, veretes kézi munka, úgy vinné az elkanászodott gyomok gyökereit, mint a penge.

Ez a tartalom csak előfizetők részére elérhető.
Már előfizetőnk?

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!