Megkérdeztem, hogy ha az MI tökéletesedik, és nagyon jó szövegeket gyárt, akkor szükség lesz-e írókra.
A Székelyudvarhely közelében levő Oroszhegyen jártam óvodába. Szüleim az egyedül maradt dédanyámhoz helyeztek ki, amíg ők építették a városban a szocializmust. Jól megvoltunk mi ketten ott falun. Mondogatta dédi, amikor húztuk a szilvával teli zsákot, hogy „ketten vagyunk édes egyek, s ketten se érünk meg egyet”. Amikor Magyarországra kerültem 1991-ben, tizennégy évesen, az a jó székely nyelvjárás, azok a szavak hiányoztak a legjobban, amiket Erdélyben hagytam, illetve magamban hordoztam. Dédanyám szavai voltak ezek. Büt, csűr, kakóca, karinca… A Zsírnak való című első novelláskötetemben az ő nyelve és az a nyelvi állapot hangsúlyos szerepet kapott. Odaadtam egy nyelvész barátomnak a kéziratot, hogy amely szavakat nem érti, húzza alá. Ezekből a szavakból készült aztán a kötet végére egy székely–magyar szótár a magyarországi olvasók számára. Az archaikus székely szavak mellett voltak román jövevényszavak is, úgymint borkán, salapéta, punga és egyebek.
A népszerű Lionfield YouTube-csatorna két olasz kritikusa először egy főzős videón botránkozott meg, majd a magyar nyelv kiejtése váltott ki belőlük heves reakciókat.
Még mindig hódít a sigma trend, ami a függetlenséget és az öntörvényűséget hirdeti a fiatalok körében, miközben a 30-as és 40-es korosztály másik fele attól szenved, hogy nem találja meg a másik felét.
A mesemondás mindenkinek mást ad: művészetet, szeretetet, figyelmet, hagyományhoz való kapcsolódást – vallja a tízéves Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület elnöke. Interjúnk.
Majdnem minden a föld alatt van, és a lelkünkben. Amit a lelkünkben őrzünk, legalább azt ne engedjük át a feledésnek.
„Make Amerika great again!”, „Nekünk Magyarország az első!”. Így fordíthatjuk le Kölcseyt mai nyelvre – így beszél a normalitás, ez a régi, elveszett világunk visszajövetelének ígérete.
Ha valaki véresre ver egy másik embert az utcán, az bíróság elé áll. Üzenjük a külföldi szélsőségeseknek: itt ez a szokás.
Az önkormányzat ráadásul duplájára emelte a vesztegetés elfogadásával gyanúsított polgármester fizetését.
Szinte már nem telik el egy nap sem anélkül, hogy a német sajtó ne foglalkozna a migrációs kérdéssel. Valóban betelt a pohár Németországban?
