A történelem megértéséhez meg kell fejtenünk a nagy kognitív átmenetek titkát; a társadalmak a tudásszerzés, a termelés és a hatalomgyakorlás hármas metszetében léteznek, a nagy változások előidézője pedig minden esetben a hitrendszerek átalakulása – vélte Ernest Gellner, a „filozófiai antropológia” mestere.
Ernest Gellner Párizsban született 1925-ben a történelmi Morvaország területéről származó osztrák zsidó értelmiségiek gyermekeként. Alma materemben, a London School of Economicson évtizedeken át oktatta a filozófia, a logika és a tudományos módszertan alapjait, a katedráról küzdött az általa legveszélyesebbnek tartott „zárt rendszerek”, a kommunizmus, a relativizmus és a szabad piac diktatúrája ellen. Saját korában a világ legjelentősebb értelmiségijének és a kritikai racionalizmus keresztes lovagjának is nevezte a sajtó.
A Kossuth-díjjal frissen kitüntetett író-költőt a diktatúráról és a szabadságról, a tengerészetig is elvezető kalandos életéről és a szemléletét formáló sorsfordulókról kérdeztük. Interjúnk.
A francia íróval, politikussal országa állapotáról, Emmanuel Macron államfő megítéléséről, valamint az orosz-ukrán háború kérdéséről is beszélgettünk. Interjúnk.
A szovjet elvtársak a korban sci-fibe illő "buborékmemória" megszerzéséért bármire képesek lettek volna – Gyömbér Béla új könyve a magyar és az amerikai hírszerzés játszmáját mutatja be; a szerző lapunkkal kulisszatitkokat is megosztott.
Legújabb lapszámunkban a Kossuth-díjjal frissen kitüntetett Döbrentei Kornél író-költő is beszél a Tanácsköztársaságról emlékezetéről.
A háborúpártiak és a békepartiak küzdelme nem más, mint a jéghegy csúcsa.
Robert Seethaler a jelenkori osztrák irodalom egének fényes csillaga, számos nyelvre lefordított regényei mindenhol értő olvasók sokaságát vonzzák be a világába.
Az ellenzék egy része külföldiekkel megtámogatva egy mozgalmas tüntetés és hídfoglalás keretében demonstrálta, hogy a gyülekezési jog milyen remekül is van Magyarországon.
Még a saját múltját is elfelejtette.
