Furfangos és csavaros? – Kihagyhatatlanul fontos könyv jelent meg az arab „észjárásról”!

Fotó: Wikimedia Commons

Tárik Meszár: Az arab észjárás. Bp., Dream Vision 47, 2024. 185 oldalon.

Tárik Meszár arabista, a Migrációkutató Intézet kutatójának könyve, az Arab észjárás lenyűgöző utazásra hív minden olvasót az arab világ gondolkodásmódjának és kultúrájának megismerésére. 

amelyet nem lehet csupán egyetlen nézőpontból megközelíteni vagy leegyszerűsíteni.

Jellegzetességei, lakói sokszor idegennek, egzotikusnak vagy misztikusnak tűnnek magyar szemmel, pedig az arab kultúra sajátosságai számos tényezőből tevődnek össze, amelyek közül néhány messze túlmutat az iszlám valláson. Így hát az arab kultúra megértése szükségessé teszi a visszatekintést több száz, vagy éppen ezer évre is. A földrajzi elhelyezkedés, a történelmi események, valamint az arab nyelv és irodalom hozzájárultak egy olyan egyedi kultúra kialakulásához, amely sok tanulsággal szolgálhat a kutatók és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Tárik könyve azonban példás objektivitással, alapos jegyzetapparátussal (köztük számos arab nyelvű hivatkozással!) törekedik az értő bevezetésre, megismertetésre.

 mivel az kétségtelenül mély nyomot hagyott az iszlám megjelenését követő társadalmi és politikai szerkezetben. Több olyan intézmény, szokás és elv is beépült a 7. századot követő új rendszerbe, amely átalakulását követően vagy a maga valójában az arab világ társadalmi szerveződésének részét képezi manapság.

 amelyek az arab muszlimok identitásába is mélyen beépültek. Itt nem csak az iszlám öt pillérének betartásáról van szó, hanem olyan szociális szabályozó erőkről, mint az iszlám jog. Utóbbi ugyanakkor nem egységes, számos forrás és értelmezés kapcsolódik hozzá. Tárik szerint a jelenkorban az iszlám klasszikus jogfelfogása átalakult, és az iszlám vallású arab országokra erősen hatottak a modern nyugati típusú, elsősorban brit és francia jogrendszerek.

 A nem muszlim közösségek is szerves részét képezik az arab, sőt kiterjedtebb iszlám világnak is, mint ahogyan azt a szerző kiválóan kifejti. Ezek a közösségek is hozzájárultak az arab világ gazdagságához és sokszínűségéhez, valamint a tudomány fejlődéséhez. A szerző szerint alapvetően a nyugati gyarmatosítások rendítették meg a régió stabilitását és a helyi közösségek együttélését. Ez a feszültség hatott aztán ki a muszlim és a nem muszlim lakosság közötti viszonyra is. A kötet továbbá célzottan foglalkozik a babonákkal, a szimbolikával – például a színek és zászlók szerepével az arab világban –, de még a nők helyzetével is.

Aki többet akar tudni az arabokról, az arab országokról és az arab „észjárásról”, azoknak jó, olvasmányos, egyben tudományos igényű bevezetés lesz a témába Tárik Meszár könyve.