Hiánypótló kötetet adott ki a Migrációkutató Intézet munkatársa, amely az arab kultúra alapjaiba vezeti be az olvasót.
Fotó: Wikimedia Commons
Tárik Meszár: Az arab észjárás. Bp., Dream Vision 47, 2024. 185 oldalon.
Tárik Meszár arabista, a Migrációkutató Intézet kutatójának könyve, az Arab észjárás lenyűgöző utazásra hív minden olvasót az arab világ gondolkodásmódjának és kultúrájának megismerésére.
Ennek a kultúrkörnek a gazdag történelem és hagyományai olyan összetett és sokszínű társadalmat, valamint szellemi közeget teremtettek meg,
amelyet nem lehet csupán egyetlen nézőpontból megközelíteni vagy leegyszerűsíteni.
Jellegzetességei, lakói sokszor idegennek, egzotikusnak vagy misztikusnak tűnnek magyar szemmel, pedig az arab kultúra sajátosságai számos tényezőből tevődnek össze, amelyek közül néhány messze túlmutat az iszlám valláson. Így hát az arab kultúra megértése szükségessé teszi a visszatekintést több száz, vagy éppen ezer évre is. A földrajzi elhelyezkedés, a történelmi események, valamint az arab nyelv és irodalom hozzájárultak egy olyan egyedi kultúra kialakulásához, amely sok tanulsággal szolgálhat a kutatók és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Tárik könyve azonban példás objektivitással, alapos jegyzetapparátussal (köztük számos arab nyelvű hivatkozással!) törekedik az értő bevezetésre, megismertetésre.
A kötet feltárja az arab világ preiszlám, avagy dzsáhilijja korszakának világnézetét és gondolkodásmódját,
mivel az kétségtelenül mély nyomot hagyott az iszlám megjelenését követő társadalmi és politikai szerkezetben. Több olyan intézmény, szokás és elv is beépült a 7. századot követő új rendszerbe, amely átalakulását követően vagy a maga valójában az arab világ társadalmi szerveződésének részét képezi manapság.
A kötet szerint ez utóbbi tény nem zárja ki, hogy az iszlám vallás jelentős változásokat hozott magával,
amelyek az arab muszlimok identitásába is mélyen beépültek. Itt nem csak az iszlám öt pillérének betartásáról van szó, hanem olyan szociális szabályozó erőkről, mint az iszlám jog. Utóbbi ugyanakkor nem egységes, számos forrás és értelmezés kapcsolódik hozzá. Tárik szerint a jelenkorban az iszlám klasszikus jogfelfogása átalakult, és az iszlám vallású arab országokra erősen hatottak a modern nyugati típusú, elsősorban brit és francia jogrendszerek.
Az iszlám mindeközben nem azonos az arabsággal és az arab identitással sem.
A nem muszlim közösségek is szerves részét képezik az arab, sőt kiterjedtebb iszlám világnak is, mint ahogyan azt a szerző kiválóan kifejti. Ezek a közösségek is hozzájárultak az arab világ gazdagságához és sokszínűségéhez, valamint a tudomány fejlődéséhez. A szerző szerint alapvetően a nyugati gyarmatosítások rendítették meg a régió stabilitását és a helyi közösségek együttélését. Ez a feszültség hatott aztán ki a muszlim és a nem muszlim lakosság közötti viszonyra is. A kötet továbbá célzottan foglalkozik a babonákkal, a szimbolikával – például a színek és zászlók szerepével az arab világban –, de még a nők helyzetével is.
Aki többet akar tudni az arabokról, az arab országokról és az arab „észjárásról”, azoknak jó, olvasmányos, egyben tudományos igényű bevezetés lesz a témába Tárik Meszár könyve.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Hankó Balázs hozzá nem értése is azt mutatja, hogy a kultúra – és annak finanszírozása – az elmúlt években komolyan lezüllött.
Az Operaház főigazgatója Rost Andreával való kapcsolatáról, és az intézmény jövőjéről is beszélt.
Gulyás Gergely posztja alatt egyre csak gyűlnek a megdöbbent és a minisztert támogató hozzászólások.
Az MMA-elnök szerint a bajok nem itt és nem most kezdődtek. Hanem amikor kétszázötven éve úgy döntöttünk, hogy elhagyjuk életünkből a tekintélyt és legfőképpen a Fennvalót.
Két szélsőség van, az egyik gyűlöli, hogy magyarnak született, a másik véglet, amikor valaki az élete értelmének tekinti, hogy ő magyar. Lánczi András írása.
A sport világában nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel a lehetséges kinevezést.
A volt helyettes államtitkár kifejtette, fizetésének hat havi összege jár neki juttatásként, amit elvár Magyar Pétertől, hogy kifizessen.
