Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát.
Nyitókép: Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből szabadtéri kiállítás nyílt a Csikós udvarban. (Várkapitányság)
„Aminek látszol, azt mindenki ismeri, de hogy mi vagy, azt kevesen ismerik föl” – olvasható egy 1899-es datálású képeslapon, a Csikós udvarban néhány napja látható Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből című kiállításon. Az újévi köszöntőlap központi figurája egy kéményseprő, de nemcsak a hozzá hasonló „füstfaragók” bukkannak fel a tizenhat nagy méretű installációban, hanem változatos színű és ruhájú Mikulások, kacérkodó krampuszok, „szalonczukkedlis” karácsonyfák, hintalovon mosolygó kisgyermekek, gombán ücsörgő manók és – szigorúan szülői engedély birtokában – korcsolyázó úrilányok is.
A levelezőlapok mindegyike üzenet a múltból; a rajtuk lévő képek és szimbólumok ugyanannyi izgalmas történetet rejtenek, mint a kezdetben a lapszéleken, majd a 2.0-s verzióban már a hátoldalon található, pár soros üzenetek. A 32 tablón nem csak ezeket szemlélhetjük meg a nagyítás miatt a szokásosnál alaposabban, szemügyre véve akár legapróbb részleteket is. A mellékelt rövid, még éppen befogadható magyarázatokból megtudhatjuk például, ki, milyen hatásra és mikor állította az első karácsonyfát Magyarországon – egyébként az óvodalapító Brunszvik Teréz, illetve báró Podmaniczky Frigyes édesanyja az 1820-as években –, mi köze van egymáshoz a krampuszoknak és a kicsapongó férjeknek,
és hogyan lett éppen „szalon” a csak nálunk, magyaroknál divatba jött, a karácsonyfára aggatott cukor.
„Karácsony közeledtével szeretnénk, ha a régi korok régen elfeledett üzenetei és ünnepei felelevenítése révén a Budavári Palotába érkező turisták is közelebb éreznék magukhoz azokat az ünnepi hagyományokat, amelyeket ma már csak a családi emlékezetből vagy a történeti forrásokból ismerhetünk” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Török Róbert, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója is. Hozzátette, a mostani válogatás két szempontból is különleges: a múzeum tizenegyezer darabos képeslapgyűjteményének páratlan darabjai mutatkoznak be, ráadásul pont abból az időszakból, amikor Hauszmann Alajos építésznek köszönhetően virágkorát élte az európai rangú uralkodói rezidenciaként kibővített Budavári Palota is.
A Várkapitánysággal közösen létrehozott szabadtéri tárlat, a mellette lévő karácsonyi vásárral együtt mindemellett jól illeszkedik azon hagyományba, miszerint a megújuló Budavári Palotanegyedben a karácsonyi időszakban minden esztendőben tematikus kiállítással, ünnepi programokkal és koncertekkel várják a látogatókat.
Idén ráadásul más ok is van az ünneplésre.
A Várkert Bazár 2024-ben ünnepelte felújításának tizedik évfordulóját,
a történetéről néhány nappal ezelőtt megjelent az Ybl megvalósult álma – a Várkert Bazár története című kiadvány, amely a Budavári Palotanegyedet bemutató könyvsorozat negyedik részeként az épület múltjába nyújt betekintést.
Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a Boríték nélkül megnyitóján arról is beszélt, hogy a Nemzeti Hauszmann Program több másik építkezése szintén a befejező szakaszához érkezett. A Dísz téren újra áll a Vöröskereszt egykori székháza, amely az eredeti, korhű külsővel és a legmodernebb belsőépítészeti technikák ötvözésével épült újjá, végéhez közeledik továbbá a Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palota rekonstrukciója, és jól halad a Budavári Palota északi szárnyának megújítása is.
(A Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből tárlat február 10-éig látogatható a Budavári Palotanegyed Csikós udvarán. Különleges tárlatvezetéseket is tartanak, így december 6-án Szabó T. Anna költő, író, december 14-én pedig Sal Endre író, az Újságmúzeum főszerkesztője vezeti körbe az érdeklődőket.)
Szemerey Samu országos főépítész és Sári Zsolt államtitkár az Üllői úti Lechner-palota rekonstrukciójának elindulását ígérik, és hogy minisztériumaik „házmesterség” helyett támogatóként állnak majd az önálló és független Iparművészeti mögött. Mindez a nulla forintból összehozott épülettörténeti tárlat megnyitóján hangzott el.
A közel másfél száz művet felvonultató életmű-kiállítás izgalmas játékra hívja a nézőt, „merj perspektívát váltani” mottóval.
Itthon is szeretnék növelni a világhírű, magyar-francia származású festőművész ismertségét.
A francia művész a sokszínűsget akarta ünnepelni.
El van átkozva a csapat a bírói döntésekkel.
„Nem az volt számára a legnagyobb feladat, hogy szépen megfessen egy képet, hanem az, hogyan rontsa el.” A nemzetközi művészvilágban évtizedek óta magasan jegyzett Sándorfi István életművéből látható izgalmas keresztmetszet a Kálmán Makláry Fine Arts galériában.
A Mol a múlt héten több egymást követő árcsökkentést érvényesített.
A korábbi miniszterelnök Bécsben üzent a patriótáknak, hogy ha igazán akarják, megállíthatják a migrációt.
