Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát.
Nyitókép: Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből szabadtéri kiállítás nyílt a Csikós udvarban. (Várkapitányság)
„Aminek látszol, azt mindenki ismeri, de hogy mi vagy, azt kevesen ismerik föl” – olvasható egy 1899-es datálású képeslapon, a Csikós udvarban néhány napja látható Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből című kiállításon. Az újévi köszöntőlap központi figurája egy kéményseprő, de nemcsak a hozzá hasonló „füstfaragók” bukkannak fel a tizenhat nagy méretű installációban, hanem változatos színű és ruhájú Mikulások, kacérkodó krampuszok, „szalonczukkedlis” karácsonyfák, hintalovon mosolygó kisgyermekek, gombán ücsörgő manók és – szigorúan szülői engedély birtokában – korcsolyázó úrilányok is.
A levelezőlapok mindegyike üzenet a múltból; a rajtuk lévő képek és szimbólumok ugyanannyi izgalmas történetet rejtenek, mint a kezdetben a lapszéleken, majd a 2.0-s verzióban már a hátoldalon található, pár soros üzenetek. A 32 tablón nem csak ezeket szemlélhetjük meg a nagyítás miatt a szokásosnál alaposabban, szemügyre véve akár legapróbb részleteket is. A mellékelt rövid, még éppen befogadható magyarázatokból megtudhatjuk például, ki, milyen hatásra és mikor állította az első karácsonyfát Magyarországon – egyébként az óvodalapító Brunszvik Teréz, illetve báró Podmaniczky Frigyes édesanyja az 1820-as években –, mi köze van egymáshoz a krampuszoknak és a kicsapongó férjeknek,
és hogyan lett éppen „szalon” a csak nálunk, magyaroknál divatba jött, a karácsonyfára aggatott cukor.
„Karácsony közeledtével szeretnénk, ha a régi korok régen elfeledett üzenetei és ünnepei felelevenítése révén a Budavári Palotába érkező turisták is közelebb éreznék magukhoz azokat az ünnepi hagyományokat, amelyeket ma már csak a családi emlékezetből vagy a történeti forrásokból ismerhetünk” – hangsúlyozta megnyitóbeszédében Török Róbert, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) – Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója is. Hozzátette, a mostani válogatás két szempontból is különleges: a múzeum tizenegyezer darabos képeslapgyűjteményének páratlan darabjai mutatkoznak be, ráadásul pont abból az időszakból, amikor Hauszmann Alajos építésznek köszönhetően virágkorát élte az európai rangú uralkodói rezidenciaként kibővített Budavári Palota is.
A Várkapitánysággal közösen létrehozott szabadtéri tárlat, a mellette lévő karácsonyi vásárral együtt mindemellett jól illeszkedik azon hagyományba, miszerint a megújuló Budavári Palotanegyedben a karácsonyi időszakban minden esztendőben tematikus kiállítással, ünnepi programokkal és koncertekkel várják a látogatókat.
Idén ráadásul más ok is van az ünneplésre.
A Várkert Bazár 2024-ben ünnepelte felújításának tizedik évfordulóját,
a történetéről néhány nappal ezelőtt megjelent az Ybl megvalósult álma – a Várkert Bazár története című kiadvány, amely a Budavári Palotanegyedet bemutató könyvsorozat negyedik részeként az épület múltjába nyújt betekintést.
Sikota Krisztina, a Várkapitányság turisztikai, kulturális és kommunikációs vezérigazgató-helyettese a Boríték nélkül megnyitóján arról is beszélt, hogy a Nemzeti Hauszmann Program több másik építkezése szintén a befejező szakaszához érkezett. A Dísz téren újra áll a Vöröskereszt egykori székháza, amely az eredeti, korhű külsővel és a legmodernebb belsőépítészeti technikák ötvözésével épült újjá, végéhez közeledik továbbá a Honvéd Főparancsnokság és a József főhercegi palota rekonstrukciója, és jól halad a Budavári Palota északi szárnyának megújítása is.
(A Boríték nélkül – Téli képeslapok a boldog békeidőkből tárlat február 10-éig látogatható a Budavári Palotanegyed Csikós udvarán. Különleges tárlatvezetéseket is tartanak, így december 6-án Szabó T. Anna költő, író, december 14-én pedig Sal Endre író, az Újságmúzeum főszerkesztője vezeti körbe az érdeklődőket.)
Egy raktárban, feltekerve porosodott Barcsay Jenő monumentális szénrajza, ami nem csak a mérete és a kiemelkedő művészeti értéke miatt kuriózum, egy tragikus családi történetet is magába zár. A hét robusztus nőalakot ábrázoló, restaurált alkotás július 16-ától a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Jenő-életmű-kiállításán látható.
Grzegorz Braun ismét a Szejm épületében szabadult el.
A hivatalos kommunikáció szerint a világviszonylatban is páratlan gyűjtemény történelmi, technika- és kultúrtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen.
A hét elején még erős szélre, hózáporokra és fagypont körüli éjszakákra kell számítani, de a hét közepétől fokozatos enyhülés várható.
Az intenzívebb záporok, zivatarok környezetében viharos széllökések is lehetnek.
Már csak pár napunk maradt kiélvezni a napsütést.
Mi a különbség Trump és a vesztükbe haladó brüsszeli bürokraták között?
A liberális rend igyekezett úgy mutatkozni, mintha nem lenne alternatívája, és nem lehetne másban gondolkodni. Ezt kezdte ki Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde. Az amerikai posztliberalizmusról cseréltek eszmét az MCC Feszten.
