A boldogság nem a pillanat derűje, hanem a célra talált élet biztonsága, az Istennel és az emberekkel való rendezett viszony.
Nyitókép: Shutterstock
Az ember hajlamos azt hinni, hogy a boldogsága rajta kívül álló tényezőktől függ: pénztől, jó állástól, egészségtől és más hasonlóktól; csupa olyasmitől, ami végső soron a kiszámíthatatlan szerencse dolga. Van azonban valaki, aki váltig állítja, hogy a boldogság nem a véletlenen és nem is külső körülményeken múlik, hanem törvénye van, azaz mindenki elérheti, aki megszívleli azt.
Jézus tanítói működését a valódi boldogság meghirdetésével kezdte meg. A hegyi beszéd elején ugyanis nem kevesebbet állít, mint hogy a boldogság még nehéz életkörülmények és szenvedések közepette is lehetséges. Ezzel ellentétben a mindennapi szóhasználatban a boldogság a gondoktól, bajoktól mentes életet, a hiánytalanságot jelenti, ami az ember számára mindig elérhetetlen. A Jézus által felrajzolt boldogságfogalom tehát egyáltalán nem egyezik meg a mi hétköznapi értelmezésünkkel. Sőt, mintha egyenesen ellentétes lenne azzal. Jézus szerint valami egészen más a boldogság, mint amit mi annak gondolunk. Magyarán egész életünkben hajkurászunk valamit, amiről azt sem tudjuk, micsoda.
Egy szenvedélyes, elbűvölő személyiségű, jó beszédű nő, aki megtanult hallgatni, hogy benne valóban Isten szólhasson. Horváth Zoltánnal, az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom plébánosával jártuk végig a spanyol misztikus életének legfontosabb állomásait.
Pietrelcinai Szent Pio alighanem a XX. század legmisztikusabb szentje. A kapucinus ferences szerzetes egyszerre volt egyszerű, szelíd ember, és olyan csodák tanúja, melyek messze túlmutatnak a hétköznapi tapasztalaton.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
Miért ünnepelnek a katolikusok egy barbár kivégzőeszközt? Végül is... a kérdés jogos: tényleg, miért állítjuk középpontba azt a fát, amelyen az Emberfia kínhalált szenvedett? Ádám Rebeka Nóra írása.
Előre szólunk: tízből négy diplomás nem tudja majd értelmezni az itt következő szöveget. Francesca Rivafinoli írása.
Az Ars et Viriditas egyszerre 1) értékközpontú és alkotó szemléletű életrend, munkaéthosz; 2) az emberi tevékenységek minőségi színvonalán nyugvó ökológiai alternatíva; 3) közösségi hálózat.
Micsoda teljesítmény!
Igaz, 2003-ban sem azzal kábítottak, hogy szabadon szurkolhatsz Salzburgban, hanem azzal, hogy cukrászdát nyithatsz Bécsben.
