Pár éve még esélytelennek látszott – most viszont újra Netanjahu alakíthat kormányt Izraelben

A Biblia szóhasználatában a döntés völgye egy jelképes prófétai helyszín, ahol Isten végső, igazságos ítéletet hoz majd a nemzetek felett. Izrael népének hamarosan újabb döntést kell hoznia: Benjamin Netanjahuval vagy nélküle folytatódjon az ország kormányzása. 

Háborúk, terrortámadások, perek otthon és külföldön, hazai és nemzetközi médianyomás, elfogatóparancs – nincs még egy politikus a nemzetközi porondon, aki annyi mindent túlélt volna, mint Netanjahu. Most újabb kihívás előtt áll: ősszel először tartanak választást a 2023. október 7-ei terrortámadás óta. Konkrét időpont még nincs, annyi tudható, hogy szeptember eleje és október vége közt kell megrendezni. Június 10-én pártja, az Egyesülés (Likud) megerősítette Netanjahu indulását. „A miniszterelnök indulni fog a voksoláson, és Isten segítségével győzni is fog” – írták a legnagyobb jobboldali párt közösségi oldalán. 

bár a támogatottsága továbbra is jelentős, kérdés, hogy képes lesz-e győzedelmeskedni azt követően, hogy Izrael történetének legsúlyosabb terror­támadása az ő kormányzása alatt következett be. 

Az ország a szinte folyamatos háborús helyzet ellenére igyekszik nyugatias demokráciát fenntartani. Szintén hozzájárul a káoszhoz a kormányzat és legfelsőbb bíróság szembenállása: a jobboldal vádjai szerint a testületet erős baloldali dominancia jellemzi, és egyfajta permanens ellenzékként funkcionál, az ellenzék viszont azt állítja, hogy a bíróság a demokráciát védelmezi a hatalom túlkapásaival szemben. Aztán ott van a választási rendszer, amely miatt rendkívül nehéz stabil kormányt alakítani. Százhúsz képviselő kerül be a parlamentbe, a bejutási határ 3,25 százalék. Ez minden esetben töredezett törvényhozáshoz vezet, a kis pártok gyakran királycsinálóvá lépnek elő. Sokatmondó, hogy az ország történetében még soha nem fordult elő, hogy egy párt egyedül többséget tudott volna szerezni. Hosszú ideig a baloldali pártok domináltak, ma azonban a hagyományos baloldal sokkal inkább az intézményeken keresztül befolyásolja a politikát, a politikai szervezetei lassan törpepártokká válnak. Izraelben, akárcsak a nyugati világ jelentős részében, a média túlnyomóan baloldali, és kifejezetten ellenségesen viselkedik a kormányfővel szemben. 

Netanjahu hosszú karrierje során sok politikai szövetséget kötött és bontott fel, aminek következtében számos haragosa lett. Legfőbb szövetségese a jellemzően vallásos cionista radikális jobb­oldal, amely a Szentföldre mint a zsidó nép bibliai örökségére tekint, és támogatja izraeli telepek létesítését az ország által megszállt területeken. Netanjahu legtöbb problémáját az ultraortodoxok, más néven haredik pártjai okozzák. Az egyre növekvő arányú ultraortodox lakosságot képviselő erők szűk politikai célja, hogy megakadályozzák a haredi fiatalok besorozását. Izraelben a mindkét nem számára kötelező katonai szolgálat alól a haredik kivételt élveznek. Mivel azonban az ultraortodox lakosság vállalja a legtöbb gyermeket, egyre nagyobb a társadalmi elégedetlenség, hogy nem veszik ki eléggé a részüket az ország katonai feladataiból. A haredik azzal védekeznek, hogy a Tóra tanulmányozása elsőbbséget élvez, mert a hit megtartása a legfontosabb a zsidóság fennmaradása szempontjából. 

Az ellenzéki szereplőkben lényegében csak az a közös, hogy le akarják váltani a miniszterelnököt. A blokkot Naftali Benet és Jaír Lapid tavasszal alapított Együtt (Bjahad) pártja vezeti. 2021-ben már sikerült egy instabil, a szélsőjobbtól az egyesült arab listáig terjedő szivárványkoalíciót létrehozniuk, amelyet egy évig Benet vezetett, majd a fél évvel később bekövetkező összeomlásig Lapid. Utóbbi a centrista vonalat képviseli, előbbi a vallásos radikális jobboldalról indult. Benet emlékezetes fordulatot hajtott végre 2021-ben: miután minden interjúban megígérte, sőt még alá is írta, hogy nem szövetkezik a baloldallal, végül csak koalícióra lépett vele Netanjahu ellenében. Benet tehetséges politikus, de ez sok jobboldali szavazót elidegenített. 

És van egy új szereplő az ellenzéki térfélen, amely népszerűségben már az Együtt-tel vetekszik: Gadi Ajzenkot volt vezérkari főnök középre pozicionált, Egyenes (Jasar) nevű pártja. Izraelben gyakori, hogy magas rangú tisztek áteveznek a politikába, ilyen az ellenzék egy másik jelentős szereplője, Beni Ganc, a Kék-Fehér (Kahol Lavan) nevű párt vezetője, aki szintén vezérkari főnök volt. A kétmilliós arab kisebbség képviselői több formációban vannak jelen a törvényhozásban, de a 2021-es eset kivételével soha nem voltak tagjai a kormányzatnak. 

Bár a háborúellenes aktivisták hangosak, a nemzetközi sajtóban élő képpel ellentétben Izrael­ben mindkét nagy tömb támogatja a gázai és az iráni háborút is, legfeljebb a módjáról vannak viták. A két fő blokk közötti nagyobb ellentétek inkább belpolitikai jellegűek. Ruthie Blum amerikai­–­izraeli újságíró az amerikai Jewish News Syndicate-en megjelent cikkében azt írta: a választás egyik különlegessége, hogy a kétállami megoldás nem része a politikai párbeszédnek, mivel a lakosság jelentős része hallani sem akar róla. 

Az egyik legnagyobb vita a kormány és az ellenzék között arról szól, hogy ki állítsa fel a 2023-as terrortámadást vizsgáló bizottságot. A kormányzat azt állítja, a Netanjahuval szemben álló mozgalom és a tömegtüntetések nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a Hamasz vezetése úgy gondolta, annyira megosztott az izraeli társadalom, hogy súlyos következmények nélkül végrehajthatja a terrortámadást. Másrészt rengeteg kérdés merül fel a belbiztonsági szervek és a hadsereg reakciójával kapcsolatban. Ezek összetett vitákat eredményeznek. Blum úgy vélekedik, hogy a döntés arról szól, ki az ellensége az izraeli demokráciának: a baloldali bürokrácia, élén a legfelsőbb bírósággal, vagy pedig a jobb­oldali törvényhozók, akik igazságügyi reformokkal visszaadnák a hatalmat a parlamentnek. 

A felmérések újabb patthelyzetet jósolnak: bár továbbra is a Likud vezet, a kérdés ezúttal sem a győzelme, hanem az, hogy tud-e koalíciót alkotni. A több mint tíz párt versengése ellenére az izrae­liek ősszel két lehetőség között választhatnak: Netanjahuval vagy nélküle.

Nyitókép: Benjamin Netanjahu jó eséllyel megnyeri a választást, a kérdés az, hogy tud-e kormányt alakítani
Fotó: AFP/Abir Sultan