Zugló színei és zugjai

Nyitóképen: A Városligeti-tó az 1880-as években. Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György

Misztikus pontja Pestnek Herminamező. Hová annyi kór- és szegényházat telepítettek eleink, s ahol olyanok dolgoztak, mint Arany Dániel matematikus, József Attila és Hamvas Béla, a dalszerző G. Dénes György, becenevén Zsüti vagy Szabó Gábor dzsesszgitáros. Tán a mélyben fortyogó vizek vonzották a zseniket. Szabó a Vadászkertből indult 1956-ban Amerikába. Elsőként játszott pszichedelikus, magyaros világzenét, s tanította Santanát.

A Vadászkert kész csoda. 1899-ben ezernyi szocdem itt mondta ki, hogy május 1-jén többet nem dolgoznak, s lám, hamarost a hírhedt Trieszti Nő korcsmává fajult. A második világháborúban elpusztult, ám 1952-ben múzeumi képek alapján rekonstruálták, s első osztályú kertes, táncos szórakozóhely alakját öltve igazolta az ötéves tervezés erényeit. A nyolcvanas években újra mocskos kocsmává lett, majd Dejópopó szexbár, végül a mértéktelen zabálás főtemploma. A covid azonban betett neki, már csak mopedes ázsiai ételfutárok emlékeztetnek a régmúlt milljomnyi száraz magyar torkára.