Már a Dunát is elérte a Balatont fenyegető veszélyes állat

Mint kiderült, a vörös mocsárrák mindenféleképpen hátrányosan hat az őshonos állatok életterére.

A látszat néha csal: kedves állatkák, mint a nutriák vagy a mosómedvék is lehetnek veszélyes, invazív fajok, és egész régiók élővilágát felboríthatják.
Nyitókép: Shutterstock
Szőrösek, kedvesek, sőt, könnyen az emberhez szoktathatók – ki gondolná, hogy veszélyesek lehetnek? No nem elsősorban az emberre: jövevényekként, inváziós fajként sokkal inkább az általuk elfoglalt élőhelyek növényzetére és a hazánkban élő őshonos állatokra. Az amerikai származású hódpatkány – ismertebb nevén nutria – az utóbbi másfél évtizedben egyre agresszívebben terjeszkedik Magyarországon. Elsősorban hazánk nyugati részén, a vizes élőhelyek mentén növekszik az állománya. A Szigetköztől Somogyig, Zalától Mohácsig és az Ipoly mellékén egyaránt él, de már Szolnoknál is megtalálták a példányait – foglalja össze a nutriahelyzetet Farkas Csaba, a Természet Világa folyóirat szakírója.
A nutria kiválóan urbanizálódik, például Mosonmagyaróváron és Győrben éppúgy élnek kézhez szoktatott állatok, mint a tatai tavaknál, sőt Budapestnél is megtalálható. Terjeszkedésének nem látszik a vége, a szomszédos országokból, Ausztriából, Szlovéniából, Horvátországból is érkeznek hozzánk folyamatosan egyedek – vázolja Katona Krisztián, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékének docense.