A karácsonyi menüben vannak hagyományos ételek, modernek, könnyen elkészíthetők és macerásabbak, a lényeg, hogy összecsorduljon a nyál a szánkban, ha meglátjuk.
Persze a spirituális, vallási élmények megélése, a családi együttlét, a meglepetésajándékok, a szabadságolások – már akinek… – nagyon fontosak a karácsonyi ünnepek idején, de az sem utolsó szempont, hogy egész évben ilyenkor lehet a legjobbakat enni, inni.
Szerte a világon más-más kulináris élvezetekhez juthatunk, s nálunk sem mindegy, hogy az ország melyik szegletében ül asztalhoz az ember, de azért néhány étel – a mindmegette.hu ajánlásával – egyszerűen nem hiányozhat a menüből bárhol is lakunk.
Elsősorban a halászlé, amely valójában hallé, mert – jó esetben – nem a pecás emberből főzik, hanem az állatból, de ez a megnevezés terjedt el, maradjunk is ennél. Na de milyen halászlé?!
Az Újpest és a Fradi dukkereit könnyebb egymással megbékíteni, mint a szegedi vagy a bajai halászlét istenítőket (vannak ugyan még más versenyzők is a pályán, de a focis hasonlattal éve, ők maximum az NB I középmezőnyébe tartoznak).
A hagyományos szegedi halászlé titka a sűrű alap, mely nagy darabokra vágott, leginkább makói vöröshagymán dinsztelt halfejet és egyéb maradványokat jelent (kivéve a hal patkóit), ezek felforralása után átpasszírozzák, a halhúst pedig ebben főzik meg. A bajai titka viszont épp az egyszerűsége: pontosan meghatározott mennyiségű vízben meg kell főzni a pontyot, egy kevés törpeharcsát, időben kell adagolni a – nagyon nem mindegy milyen – őrölt paprikát, hagymát, netán a kis vörösbort. S ami nem maradhat ki mellőle, az a gyufatészta, amit csak a legprofibbak tudnak igazán jól megcsinálni.
Aki viszont valamilyen megmagyarázhatatlan okból inkább mást enne, az valószínű nem löki félre a tányért, ha töltött pulykamellet tesznek elé.
A baromfiba be lehet pakolászni gesztenyemasszát és/vagy aszaltszilvát, ezt érdemes baconba tekerni, fűszerekkel jól ellátni,
azután a sütő teszi a dolgát. Csirkemellel hasonló produkciót lehet végrehajtani szárított paradicsommal, reszelt sajttal.
Aki a tollas állatok helyett a disznóra esküszik – mint például e sorok írója –, az a baconba mustáros szűzpecsenyét is göngyölhet vagy göngyöltethet, ha talál rá vállalkozót. Nyilván talál, mert ennél szimplább sertésétel kevés van, alig kell hozzá néhány hozzávaló, a húson, szalonnán kívül a klasszikus só, bors, mustár meg persze alma – de az van minden konyhában –, és ráadásul gyorsan elkészül. De lilahagymás karajjal sem utolsó ez az étel.
Szintén nem túl bonyolult, de annál menőbb ételnek számít a lazac tejszínes, gombás mártásban. A gomba, fokhagyma, spenót, fehérbor, tejszín kombó igazán pikáns ízharmóniát varázsol a tányérunkra. De nem vagyok benne biztos, hogy a csikériai tanyavilágban a 87 éves Józsi bácsi nagyon megörülne, ha hites asszonya, a 84. évét taposó Julis néni ezzel örvendeztetné meg szenteste. Sőt, biztos vagyok benne, hogy pörölne vele.
Na de aki nem akar flancolni, az csináljon töltött káposztát, amely igazi klasszikus magyar étel,
és különösen télen imádjuk. Aki az Alföldön, különösen a déli részén él, az persze más néven, szármaként ismeri, és hogy a románoknak is van némi ízlésük, azt jelzi, hogy ők is imádják a sarmalét. Nem kell Michelin csillagos étterem szakácsának lenni ahhoz, hogy valaki jól megbirkózzon vele, hiszen darált sertéshúsból és káposztából áll, de ahhoz, hogy igazán finom legyen, minden egyéb összetevőre, főzési mozzanatra oda kell figyelni. Az újítók használhatják a sütőt is, egyes séfek azt állítják, 80 fokon legalább 8 órán keresztül kell sütni, tehát későn kelő háziasszonyok és háziurak maradjanak inkább a főzésnél.
A burgundi marharagu már nem hétköznapi koszt, de hát mikor máskor, ha nem karácsonykor rúgjunk ki a hámból. Mint mindegyik ételt, ezt is nagyon sokféleképpen el lehet készíteni, de a hozzáértők szerint van eredeti receptje is, s ha ezt elhisszük, akkor érdemes azt kipróbálni. Az biztos, hogy a különleges zöldségek, a sokféle fűszer, az olívaolaj, a vörösbor teljesen megbolondítja a húst. A marhát persze el lehet készíteni barnamártással is, azután lehet azon vitatkozni, hogy melyik a finomabb, különlegesebb.
A halászléért esetleg nem rajongó, de a vízi állatoktól nem irtózó embereknek találták ki a rántott halfilét, amely mellé majonézes krumplisaláta jár. A hal elkészítése ujjgyakorlat, a salátáé már nem annyira, nagyon nem mindegy ugyanis, milyen arányban adagoljuk a különböző összetevőket.
Ügyelni kell arra, hogy ne legyen túl édes, de túl savanyú sem, és érdemes minőségi mustárt használni.
A kacsacombot narancslével felöntött tepsiben sütjük meg és meggymártással tálaljuk?! Na, ne már! És a gyümölcsbefőttet sóval, borssal, vörösborral felforraljuk?! Igen, pontosan ezt ajánlja az egyik gasztrooldal. Aki a különleges ízorgiáknak hódol, annak biztosan a kedvére lehet ez az étel, persze nagyon sokan maradnak a konzervatív ízvilágnál, ők azt vallják, „vagy sósat eszünk, vagy édeset, nem keverjük”.
A végére hagytam, holott igazi klasszikus karácsonyi étel a kocsonya, amely a disznó kevésbé nemes, értékes zsíros, porcos, csontos részeiből (fej, farok, bőrke, köröm) készül. A gyerekek, persze csak ha jól viselkednek, színhúsos tálat is kaphatnak. Lehet hozzáadni finomra pürésített főtt fejtett babot, répát, tojást. Van, aki borjúból, halból csinál kocsonyát, őket nevezzük egyszerűen különcöknek.
Persze édesség elfogyasztása nélkül nem érdemes felállni a karácsonyi asztal mellől.
Vannak ugyanis speciális, kifejezetten erre az alkalomra készíthetőek, de mi, édesszájúak valljuk be, nincsen olyan sütemény, amelyet félretolnánk, mondván, ennek nem most van az ideje. De a mákos és diós bejgli, a vaníliás és hókifli, a mákos guba, a zserbó, a kókuszgolyó, a gyümölcskenyér, a krémes, valamint a nagyi töltött ostyája kiemelt érdeklődésre számíthat.
De akkor se szomorkodjon senki, ha mégsem az imént felsorolt főételekből vagy desszertekből tálalnak fel neki, az igazi háziasszonyok (netán -urak) ritkán tévednek. Egyébként pedig mindenki akkor jár a legjobban, ha az ünnepek idején is azt eszi, amit akar, amit a legjobban szeret.
Nyitókép: Libacomb, Shutterstock
A Budapest100 közösségi-építészeti fesztivál visszanyúl a kezdetekhez: május 9–10-én az 1916 és 1926 között épült fővárosi lakóházak és intézmények tárják ki a kapuikat.
Pestiesen szólva nem semmi, hogy egy kulturális intézmény ilyen hosszú ideje tud működni.
Petíció indult arra, hogy a Rákóczi szabadságharc egyik fontos dátuma ünnepnappá váljon.
Szeretném jelezni Jámbor Andrásnak, hogy utolsó mondatának a Tisza eleget tett, és átgondolta Vitézyhez fűződő viszonyát.
Az biztos, hogy a szennyeződés nem a gyártás során keletkezett.
Pénteken döntött a Nemzeti Választási Bizottság.
Márciushoz képest 0,84 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Az ukrán korrupcióellenes hatóságok letartóztatnák Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, akit egy Kijev melletti luxuslakópark finanszírozásával összefüggő pénzmosási ügyben gyanúsítanak. Egy frissen kiszivárgott hangfelvétel szerint Jermak körei irányíthatták az ukrán állami bankot.
