Tombol a woke! Úgy tűnik, bőrszíne és neme miatt csúszott le egy rangos német díjról Nádas Péter
Erről az elismerést odaítélő zsűri két tagja rántotta le a leplet egy cikkben.
Insa Wilke elképesztő érvelése szerint az irodalmi díjak odaítélésekor nem szigorúan csak a műalkotás művészeti értékét vizsgálja meg a zsűri, hanem egyéb körülményeket is, de ez az ő belső ügyük.
Nyitókép: Nádas Péter a berlini művészeti akadémián 2022. október 16-án / fotó: CARSTEN KOALL / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Mint megírtuk, a Die Zeit német lapban megjelent egy írás, amely felfedi, milyen metódus alapján hozta ki a héttagú zsűri a Világ Kultúráinak Háza (Haus der Kulturen der Welt, röviden: HKW) nevű berlini szervezet által évente odaítélt Nemzetközi Irodalmi Díj győztesét.
Ezt is ajánljuk a témában
Erről az elismerést odaítélő zsűri két tagja rántotta le a leplet egy cikkben.
A német lapban a héttagú zsűri két tagja, Juliane Liebert és Ronya Othmann megírták: a jelöltek és a győztes kiválasztásának módszere ezúttal nem a megszokott szakmai módon zajlott, hanem woke szempontok alapján:
először fehér bőrszíne miatt került ki a listáról egy francia írónő, Mariette Navarro,
míg egy másik, a fekete Cherie Jones pedig éppen ezért került a helyére a listára (a másik esélyes bekerülő a magyar Nádas Péter lett volna, de ő is fehér bőrű), és végül szintén ilyen politikailag korrekt hozzáállás miatt hoztak ki győztesnek egy fekete írónőt, a szenegáli Mohamed Mbougar Sarrt.
A Die Zeit-ban megjelenő súlyos kritikára azonnal válaszolt egy német irodalomkritikus, az NDR regionális televíziós csatornának nyilatkozva rendkívül károsnak nevezte a két zsűritag megnyilatkozását.
Insa Wilke szerint Juliane Liebert és Ronya Othmann óriási hibát követtek el, hogy kiteregették a nyilvánosság előtt a zsűri belső vitáit, amelyek a szerző szerint – aki maga is több irodalmi díj zsűrijében ült már – teljes mértékben normális, különböző szempontokat kell mérlegelnie egy díj odaítélésekor a grémiumnak.
A másik neuralgikus pont a német lap döntése: szerinte a Die Zeit sajtóetikai vétséget követett el, amikor ilyen szenzitív információit szenzációként megjelentetett, ráadásul úgy, hogy a történet egy évvel ezelőtt játszódott le, nincs írásos nyoma, két zsűritag szóbeli visszaemlékezéséről van szó, a másik öt felet pedig a lap nem kérdezte meg.
Insa Wilke az interjúban védte a woke-mundér becsületét, s elmondta: mindig is több szempont volt a jelöltek latolgatásakor, nemcsak az, hogy maga a mű milyen értéket képvisel,
de ez egy belső szakmai vita, amely nem tartozott a külvilágra, a német lap időzítse pedig különösen káros, hiszen éppen ezekben a napokban hozza nyilvánosságra a 2024-es jelöltek listáját a HKW, így ez a botrány a tavalyi és a mostani jelöltek renoméját is rontja.
--